Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor: Tószabályozás és környezetvédelem

364 Bárányi Sándor - csökken a vízi élővilág élettere ; - viszonylagosan nő a tó tápanyagterhelése, az eutrofizáció üteme, fokozódnak a feltöltődési folyamatok; - változik a parti sáv növényvilága. Ha a vízszintszabályozás célja a vízszint tartós emelése, akkor - nő a tó térfogata, mélysége és területe; - az alluviális partok mentén emelkedik a talajvízszint, lankás partoknál ingovány képződhet; - viszonylagosan csökken az oldott anyag koncentrációja, mivel az oldott anyag nagyobb víztérbe érkezik; - nő a vízi élővilág élettere ; - viszonylag csökken a tó lebegőanyag és tápanyagterhelése, mérséklődnek a feliszapolódási folyamatok és lassul az eutrofizáció üteme; - fokozódik a hullámverés és a jég partromboló hatása; - változik a parti sáv növényvilága. 2.2. A part- és a mederszabályozás környezeti hatása Ha a part szabályozása (védelme) feltöltéssel történik, akkor - csökken a tó területe és térfogata ; - hasznosíthatóvá válik a tópart a vízszél mentén; - megszűnik a lankás átmenet a tó és partja között; - megszűnnek a parti sekély vizű területek ; - megszűnik vagy csökken a tavi uszadék kidobódása a partra ; - a parti sáv felszíni lefolyása akadályozott ; - a parti erózió veszélye megmarad; - a nádsáv eltávolítása esetén megszűnik a „természetes szűrő" és egyes halfajok természetes ívóhelye. Partvédőmű építése esetén - megszűnik a parterózió; - a tópart többcélú hasznosításra alkalmassá válik; - megszűnik a természetes átmenet a víz és a part között ; - a partvédőmű előtt a hullámzás hatására kimélyülés keletkezhet ; - akadályozhatja az uszadék kidobódását; - akadályozhatja a mögöttes területről a felszíni lefolyást; - a partvédőmű anyagától és a szerkezetétől függően tájidegen lehet. Ha a mederszabályozás a meder mélyítésével történik, akkor - megnő a tó átlagos vízmélysége és térfogata; - változnak az áramlási, hullámzási és keveredési viszonyok, (különösen a nádasok eltávolítása esetén); - megváltozik a mederanyag élővilága, a mederfenék feletti vízminőség (különösen nádasok eltávolítása esetén); - csökken a tó belső tápanyagterhelése, különösen a szervesanyagban gazdag iszapréteg eltávolítása esetén; - változik a kotort tőrész vízmélysége; - a kotrás ideje alatt helyileg szennyeződhet a tó vize, átmenetileg csökken a tóvíz átlátszósága;