Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

3. füzet - Baranyi Sándor: Tószabályozás és környezetvédelem

362 Bárányi Sándor A part- és mederszabályozás célja a különböző vízhasználók, a parterózió elleni védelem, továbbá a vízminőség-védelem igényeinek kielégítése. A partszabályozás kotrásból, feltöltésből és partvédőmű építésből, vagy ezek kombinációiból áll. A mederszabályozás módszere a kotrás vagy a feltöltés. A tó partján nem szabályozási célból létesített hajókikötők, mólók, vagy a mederben végrehajtott kotrások (pl. anyagkitermelés) vagy feltöltések a szándéktól függetlenül módosítják az adott tőrész morfológiai és hidraulikai viszonyait, sőt a tóvíz minőségét is. 1.3. A vízminőség-védelem módszerei A vízminőség-védelmen, -szabályozáson azoknak a jogi rendelkezéseknek és műszaki beavatkozásoknak az összességét értjük, amelyek megvédik a tó kedvező vízminőségét, ökoszisztémáját a káros hatásoktól. A védelem és a szabályozás egyazon tevékenység két szakasza. A vízminőség-védelem állapotmegőrző, míg a vízminőség-szabályozás magasabb fokú, állapotjavító tevékenység. A védelem és a szabályozás a gyakorlatban nem különül el élesen egymástól, általában együtt jelentkezik. A vízminőség-szabályozás kialakulóban levő, még nem kiforrott tószabályozási tevékenység, szükségessége korunkban jelentkezett. A vízminőség-védelem, -szabályozás célja a különböző vízhasználók igényeinek és a természetes vízi élővilágnak megfelelő vízminőség biztosítása. A tószabályozásban még nem alakult ki olyan cél, vagy követelményrendszer, amely a vízminőségi mutatók számszerűen kifejezett értékeinek elérésére irányulna. A vízminőségvédelmi, -szabályozási célkitűzéseket csak körvonalazták, azok általában az élővilágra káros szennyezöanyagoktól való védelemre és az eutrofizáció mérséklésére irányulnak. A jogi védelem és szabályozás meghatározott (fizikai, kémiai, biológiai) szennyezőanyagok távoltartására a tóba és a tápláló vizekbe történő bevezetés korlátozása, megakadályozására irányul, eszközei a korlátozás, a tiltás és a bírságolás. A műszaki védelem és szabályozás a tóba jutott szennyező anyagok lehetséges eltávolítására, a tó és a tápláló vizek szennyeződésének tényleges korlátozására és megakadályozására irányul, módszerei: a tóba jutott szennyezőanyag eltávolítása, semlegesítése, a vízkészlet növelése (hígítás), mederkotrás végzése (pl. lerakódott szervesanyag, pusztuló nádas), nádtelepítés a partra, növényvédő szerek és műtrágyák bemosódásának megakadályozása és erózióvédelem a vízgyűjtőn, a szennyvíz összegyűjtése, tisztítása és elvezetése, az állattartó telepek hígtrágyájának kezelése és távoltartása, a vízgyűjtőn ülepítő és tisztító tavak létesítése stb. 2. A tószabályozás környezeti hatása A tavak szabályozása során, legyen az vízszint-, part- vagy mederszabályozás, a szakemberek a kitűzött cél elérése mellett mindig foglalkoztak a várható mellékhatással, következménnyel is, de napjainkig mégsem alakultak ki a környezeti hatás egységes feltárásásra irányuló törekvések, módszerek.