Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
3. füzet - Lotz Gyula-Harkay Máté: A természetbe illeszkedő vízfolyásrendezés
344 Lötz Gy. és Harkay M. - A meder anyaga (ha van, talajmechanikai adatokkal). - A meder és a völgy élővilága. - A szakasz általános jellemzése: KKQ, KQ, NQ 10 % NQ | %, erodálódó, egyensúlyban lévő, feltöltődő, természetbe illeszkedés foka (ősállapot - ősállapot kisebb emberi beavatkozással - kiépített, de természetbe többé-kevésbé illeszkedik - csatornaszerű, növényzettel, vagy anélkül). Hasznosítás, ökológiai érték. - Vonalvezetés (egyenes - kígyózó - meanderező). - Jellemző keresztszelvény(ek) rajzban, méretekkel, a kisvízszint és növényzet ábrázolásával. - A szakasz átlagos esése. - Átlagos vízemésztés telt szelvénynél. - Kiöntések gyakorisága. - A meder fenntartottsága, rongálódások, ezek okai. - Mederbiztosítások. - Műtárgyak, vezetékkeresztezések jellemzése. - A meder növényzete (vízben, vízszélen, parton). - Völgyfenék adatai (szélesség, művelési ág, tényleges hasznosítás és hasznosíthatóság, esetleges melioráció, nem szántóföldi hasznosításnál a növénytakaró jellemzése). - Korábbi esetleges rendezés időpontja, mértéke, indoka. Panaszok. Egyebek (ökológiai helyzetre vonatkozó megjegyzések, védendő természeti értékek, ártérben fekvő belterületek és közlekedési vonalak, egyéb, a megítélésénél fontos körülmények). A leírást ki kell egészíteni a szakasz helyszínrajzával (lehetőleg az 1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányú topográfiai térképeken), melyen az ártér határát is ábrázoljuk, valamint a vizsgált szakaszokra jellemző fényképfelvételekkel. 2.3.1. Térképek számbavétele, bejárás. A vízfolyást érintő bármely konkrét tervezést megelőzően a tervezőnek tanulmányoznia kell az archív anyagokat, meg kell ismerkedjen a vízfolyás leírással (ha nincs, el kell készítenie). Ezután a jelenlegi állapotot rögzítő topográfiai térképpel be kell járnia a vízfolyást. (Ajánlatos a repülőgépes szemle is.) A bejárás alapján tervezhető meg a geodéziai felvétel. A geodéziai felvétel néhány szempontja: - A vízfolyás felvétele nem kizárólagosan geodéziai munka. Használható felvételt csak megfelelő hidrológiai és hidraulikai ismeretekkel rendelkező személy tud készíteni. Ezért célszerű, ha a felmérést, de legalább a keresztszelvények felvételét maga a tervező végzi el. így lehet legjobban megismerni magát a vízfolyást is. - A keresztszelvényeket nem szabad mechanikusan egymástól 50-100 m távolságban felvenni, hanem a meder minden jellemző szelvényéről (szelvényváltozások, a kisvíz hirtelen esésváltozásai) a sodorvonalra (ez a kisvízfolyások túlnyomó részénél azonosnak vehető a medertengellyel) merőleges keresztszelvénnyel kell rendelkeznünk. - A tervezéshez szükséges helyszínrajzot a geodéziai felmérés alapján 1:1000, részletdúsabb helyeken esetleg ennél nagyobb méretarányban kell készíteni. A helyszínrajz terjedjen ki a vízfolyást kísérő parti sávra is. Ábrázolni kell a vízfolyás tényleges medrét, a szakadópartokat, a zátonyokat, a meder egyéb jellemző képződményeit, a növényzetet. Fel kell tüntetni a tényleges művelési ágakat, elsősorban a vízfolyást kísérő, intenzíven nem művelt területet. A vízfolyást mindig a kész helyszínrajzon, a meder középvonalában kell szelvényezni, különben hamis képet kapunk az esésviszonyokról. - A hossz-szelvényt a helyszínrajz szelvényezése és a felvett keresztszelvények alapján kell felrakni. A keresztszelvények gyakran nem elegendők a meder mélységi viszonyainak megfelelő érzékeltetéséhez. Ezért már a felmérésnél gondolni kell az egyes keresztszelvények közötti
