Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Szeredi István: A prédikálószéki szivattyús energiatározó szerepe az energiarendszerben
34 Szeredi István /. táblázat Szivattyús energiatározási lehetőségek összehasonlítása Hely Tájegység Esés Fajlagos beruházási költség Energetikai érték Terület igénybevétel Hely Tájegység m % Prédikálószék Pilis 510 100 100 100 Öreg-Paphegy Pilis 400 121 92 162 Szent-Lászlóhegy Pilis 460 121 92 144 Gönc Zempléni-hg. 430 129 88 378 Boldogkő Zempléni-hg. 380 130 88 277 Pengőkő Zempléni-hg. 490 134 86 533 Pogányvár Börzsöny 520 141 84 600 Hallgató-hegy Zempléni-hg. 370 143 84 689 Szabad-hegy Keszthelyi 315 140 85 156 Hegyestető Börzsöny 260 162 74 189 2. A prédikálószéki szivattyús energiatározó 2.1. A létesítményrészek kialakítása A terület (1. ábra) topográfiai, geológiai, környezeti és természeti adottságainak alapulvételével az egyes létesítmények általános elrendezéséhez három lényeges szempontot együttesen vizsgáltunk: - a felszíni létesítményeket a környezetbe úgy kell beilleszteni, hogy a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások a legkisebbek legyenek, - a költségeket és - az építési-szerelési időt a lehető legkisebbre kell szorítani. A műszaki elgondolás kidolgozásának első ütemében készített 12 elrendezési változat közül az üzemelés és feltételei, az építésszervezés lehetőségei, a környezet- és természetvédelem követelményei, a társadalmi környezet adottságai, a geológiai jellemzők és az illetékes hatóságok és szervezetek vélemények alapján került kiválasztásra a továbbiakban részletesen kidolgozott általános elrendezés. A tervezési munka második ütemének súlyponti kérdését az energetikai szempontból legkedvezőbb kiépítés meghatározása és a védett területen elfogadható megoldások kidolgozása jelentette. A beépített teljesítmény szempontjából 4, a főgépek típusa alapján 3, az energia kivezetés módja szerint 2, a szükséges felső tározó kialakításában 4 változatot dolgoztak ki. A részletes energetikai, gazdasági és környezetvédelmi értékelés 96 változat alapulvételével készült, melyben további változatokat eredményeztek a pénzügyi lehetőségek és a beruházási elképzelések (.Szeredi 1987).