Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Könyvismertetés 325 gozva jelenik meg. így például a csőturbinák széleskörű alkalmazása és ehhez kapcsolódó építési és gépészeti megoldások teljesen új megvilágításban mutatkoznak be. Számos új számpélda is segíti az alkalmazót. A megjelent első kötet két részre oszlik: az első rész a vízerő-hasznosítás alapelveivel (125 oldal), míg a második rész a kisesésü vízerőtelepekkel (861 oldal) foglalkozik, összesen hét főfejezetben és 75 fejezetben. Az első rész két főfejezete a víz mechanikai energia forrásait, illetve a vízerő-hasznosítási típusok történetét mutatja be. A 4. fejezetben újdonságként a hullámenergia szerepel, a 6. fejezetben pedig a világ vízerő-hasznosítására vonatkozó statisztika újult teljesen meg. A legmagasabb gátakra, legnagyobb tározókra és legnagyobb teljesítményű vízerőtelepekre, illetve vízgépekre vonatkozó adatok a könyv újraírásának időpontjára vonatkoznak. A második rész öt főfejezetre oszlik, nevezetesen a vízerőkészlet becslést, a vízerőhasznosítás általános elrendezését, az üzemvízcsatornás vízerőművet, a vízerőtelepek típusait és részeit, illetve a gépházakat mutatja be. A vízerő-hasznosítás gazdaságosságát, a műszaki-gazdasági paraméterek meghatározását bemutató főfejezet tulajdonképpen a kisesésü folyami vízerőművek létét alapozza meg. Ebben a részben is az előző kiadáshoz képest számos újdonságot mutat be: például a vízkivételi veszteségekre, az üzemvízcsatorna állékonyságára, a turbinák osztályozására, hatásfokára és szabályozására, a csigaházra, a változó esés melletti üzemmódra, a megengedhető szívó magasságra, a vízerőtelep statikai méretezésére és szerkezeti vizsgálatára, az axiális turbinákra és számos részletre nézve. A mellékletek sorában felújított irodalomjegyzéket, egységes átszámítási táblázatot, szerzői, vízerőtelepi, intézményi és tárgyköri indexeket ad közre. 7 függelék segíti az olvasót a tervezési gyakorlati munkában, különösképpen a vasbetonszerkezetek kialakításában. Mivel az elmúlt negyedszázadban a vízerő-hasznosítás fejlődését számos dolgozat mozdította elő, a szerzőnek nehéz lehetett kiválasztani azokat a műveket, amelyekre való hivatkozás indokolt, mégha a szűkebb értelmű vízerő-hasznosítást tekintjük is. Erre utal a szerző előszavában, ahol kifejti, hogy ennek részletes bemutatása bár nem lehetséges, de nem is szükséges, mivel a részletmegoldások az irodalomban megtalálhatók. így azután például a nem permanens mozgások hidraulikája, a számítógépes numerikus megoldásokkal nem jelenhet meg a könyvben. Az utóbbi években a törpe vízerőművek területén végbement fejlődésről a II. kötetben várhatunk útmutatást. A könyvet számos fénykép, amelyek egy részét maga a szerző készítette, és megépült erőművek jellemző rajzai teszik látványossá. A könyv nemzetközi jellegét a bemutatott projektek húzzák alá. A szerző saját módszereit és ezek alkalmazásait érthetően hangsúlyozottan mutatja be. A könyv számos olyan részletet is tartalmaz, amelyet a vízépítés más területein is hasznosítani lehet, túlmenve a könyv címének szűkítő jellegén. A könyvet, amelynek szerkesztésében Kozák Miklós egyetemi tanár működött közre, a vízerő-hasznosítás szakemberei számára írták, akik a vízerőműveket tervezik, méretezik, építik, vagy üzemeltetik. A könyvet egyetemi hallgatók is nagy haszonnal forgathatják, bár tartalma és terjedelme messze túlmegy a szokásos egyetemi oktatási anyagon (különösképpen azon, amelynek bemutatására a csekélyszámú órában a BME vízépítőmérnöki szakán mód nyílik). A szerző remélheti, hogy a harmadik kiadás az előző kettőhöz hasonló nemzetközi visszhangot vált ki, amely egyúttal a magyar vízgazdálkodás nemzetközi megismertetését is szolgálja. Ismerteti : Dr. Starosolszky Ödön