Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

310 Nemere Péter A javasolt csatorna nyomvonalán létesített szivattyús energiatározók igen közel esnek a paksi atomerőműhöz. Az energiaszállítási veszteségek megtakarítása, a hegyvidé­ken építhetőnél nagyobb tároló térfogat, a több célú hasznosítással együtt kiegyenlítheti a kis vízoszlopmagasság hátrányát. A víztározókban tartalékolt víz legnagyobb jelentősége a felszíni és a felszín alatti vizek pótlásánál jelentkezik. A magunk részéről a Duna-Tisza-csatorna Bölcske-Alpár nyomvonal változatának a legnagyobb előnyét abban látjuk, hogy a javasolt csatorna azon a helyen keresztezné a homokhátságot, ahol a mederből és a kapcsolódó tározókból elszivárgó víz a legjobban hasznosulna. Ismeretes, hogy az Alföld negyedkori víztartó rétegei egységes rendszert alkotnak, és a nagymértékű beszivárgás rövid idő alatt kihat az egész rendszer nyomásállapotára (Rónai 1975). A rendszerből történő vízelvétel azonban ma már meghaladja a csapadék eredetű beszivár­gást. Jelenleg az Alföld területén az évi, mélységi eredetű, vízfogyasztás 400 millió m 3-re, 12,7 m 3/s-re, becsülhető. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat 25 éve figyeli mélyfuratú kútjainak nyugalmi vízszintjét és fajlagos vízhozamát. A statisztikai adatok a rétegvízkészlet fogyá­sát egyértelműen bizonyítják (Berényi-Erdélyi 1988). A Magyar-medence mélységi vizei­nek utánpótlódása nagyrészt a Duna-Tisza közi hátságról származik (Erdélyi 1975). Erdélyi szerint az Alföld rétegvíz pótlására elsősorban a Duna-Tisza közi hátság és a Nyírség ad lehetőséget. Máshol a feláramló víz és a rétegviszonyok általában megakadá­lyozzák a mélyre történő beszivárgást (3. ábra). „A Magyar-medencében a lefelé csökke­nő potenciálú területek közül legfontosabbak az Alföld magas helyzetű homokhátságai. Ezeket a területeket a vastag pleisztocén folyóvízi összlet jellemzi, melynek fedője több mint 80%-ban futóhomok, vékony löszös homok és lösz, olyan üledék, melyen át a 3. ábra. A Magyar-medence felszín alatti vizeinek áramlásrendszere Рис. 3. Системы потоков подземных вод бассейна Карпат Fig. 3. The flow system of the subterranean waters of the Hungarian-basin Bild 3. Strömungssystem der unterirdischen Wässer des Ungarischen Beckens

Next

/
Thumbnails
Contents