Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
298 Schiller, Heinz 2.2. Arvízhozamok Árvizek a Vils és a Rott folyó vízgyűjtőjében, akárcsak az Alpok németországi előterében és az NSZK középhegységeiben bárhol, nyáron és télen is előfordulhatnak (4. ábra). A nyári és téli árvizek azonban szerkezetileg lényegesen különböznek egymástól. A legnagyobb csúcsvízhozamok a záporok okozta nyári árvizekhez tartoznak, amelyek zömmel júniusban-júliusban fordulnak elő. Ezek meredek alakú, élesen kirajzolódó csúcsú árhullámok. A legnagyobb napi csapadékot, 91 mm-t, 1954. július 9-én észlelték. A hóolvadásből származó téli árvizek nem érik el a nyári árvizek csúcsvízhozamait. Árhullámtömegeik ugyanakkor jelentősek, ami megnöveli az érintett hónapok középvízhozamát. Az árvizek egymástól eltérő kiváltó okai miatt a vízmérceszelvényekben észlelt csúcsvízhozamok alkotta minták nem homogének. Erre példaként az 5. ábrán bemutatjuk a Rott folyó Mühlham-i szelvényében, a fölötte létesült Postmünster-i árvízcsökkentő tározó megépülte előtt észlelt évi legnagyobb vízhozamértékeknek a Csegodajev-féle valószínűségi hálózatban ábrázolt tapasztalati eloszlásfüggvényét. m 300 200 100 о 1 2 3 4 S 10 20 ( 50 100 Visszatérési iái, év \n.ums\ 5. ábra. Az évi nagyvízhozamok tapasztalati eloszlásfüggvénye Рис. 5. Эмпирическая кривая распределения годовых максимальных расходов Fig. 5. Empirical distribution function of annual peak-discharges Bild 5. Empirische Verteilungskurve der jährlichen Abflußmaxima am Pegel Mühlham/Rott m/s 1 1 II mr/Müi tLHA M 1931-72 I r Megjegyzendő, hogy ez a vízmérce már 1909 óta működik. A vízmérce létesítése előtti időből származó feljegyzések és árvíznyomok alapján megállapítható, hogy 1899-ben is előfordult egy árvíz, amely nagyságrendileg hasonló volt az 1931/72 időszakban észlelt legnagyobb árvízhez, továbbá 1896-ban is volt egy árvíz, amely kb. az említett észlelési időszak első és második legnagyobb árvize közé esett. Ez a jelenség, vagyis egy, két, sőt három (statisztikailag) „idegen érték" előfordulása az Alpok előterében levő számos vízmérceszelvényre jellemző. Emiatt a kis előfordulási valószínűségi árvizek számszerűsítése itt némi nehézséget okoz. A különböző valószínűségű csúcsvízhozamokból számított fajlagos vízszállítás-értékeknek a Vils folyó hossza menti változása a 6. ábrán látható. A Rott folyó megfelelő fajlagos értékei valamivel nagyobbak. Minthogy a két vízgyűjtő hidrológiailag nagyon hasonlít egymáshoz, a fajlagos árvízi vízszállításoknak ez az eltérése legalábbis meglepő. Az eltérés okait azonban még nem vizsgálták. A Vils völgyére, az 1960-as évek közepén meglevő kiépítési állapotra vonatkoztatva, az 5 éves visszatérési idejű árvízhez 24 • 10 6m 3-es tározó retenció-térfogatot, a teljes
