Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán

Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakászán 287 7. ábra. Körmendi vízhozamgörbék Рис. 7. Кривые расходов воды у г. Кёрменд Fig. 7. Discharge curves al Körmend Bild 7. Abfluß kurven bei Körmend Körmendre, mint a Csörnöc-Herpenyő-patak belépő pontjára, elvégeztük az éves legnagyobb árhullám tömegek és az éves legnagyobb felszíni lefolyások feldolgozását is. Ez utóbbival azt kívántuk ellenőrizni, hogy volt-e a vízgyűjtőn a lefolyást kimutatható módon befolyásoló változás. A II. táblázat adataiból látható, hogy mind a legnagyobb árhullám tömegek, mind a legnagyobb felszíni lefolyás magas szinten homogén, amit egyben annak bizonyságaként értékeltünk, hogy a vízgyűjtőn 1979-ig nem voltak a körmendi szelvényre befolyást gyakorló változások. 3.2.3. Rum. A Rába medrében levonuló árhullámok erős ellapulása következtében az ismertetett módszerekkel kielégítő pontosságú ártéri vízhozamgörbét nem lehetett szerkeszteni, az észlelések tehát nem vonhatók be a statisztikai vizsgálatokba. 3.2.4. Sárvár. Az 1965. áprilisi tetőző vízhozamra kapott eredmények gyakorlati egyezése alapján vizsgálatainkhoz néhány jelentéktelen változtatással az éves nagyvizekre elfogadtuk Dunai (1980) 1925-79 közötti adatsorát. Ezeket Dunai nagy körültekintéssel, számos régi, kéziratban lévő adat felhasználásával állapította meg. Ennek ellenére homogenitása 30%-os szignifikancia szinten kétséges. Ugyanekkor magas szignifikancia szinten homogénnek bizonyult az éves legnagyobb árhullám tömegek adatsora, ami a lefolyási viszonyok változatlanságának további bizonyítéka (II. táblázat). 3.3. Az évi nagyvízhozamok, nagyvízi hossz-szelvény Az adatsorokra megkíséreltük a normál, Gumbel és lognormál eloszlásfüggvény illesztését (Zsujfa 1984). A legjobban a lognormál illeszkedett, de a Gumbel is kielégítő