Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán

w Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakászán 281 Az ártéri árhullámok vizsgálata ma még csak kezdeti állapotban van. Az 1980 előtti észlelési anyagok vizsgálatánál mind a belépő, mind a kilépő hullámot illetően csak közvetett jellemzőkre, a körmendi és a sárvári vízmérce adataira szorítkozhatunk. Az ártérre kerülő vízmennyiség jellemzésére ezért a körmendi vízmérce szelvényében az árhullám 200 m

3/s vízhozamot meghaladó részének a tömegét választottuk és vizsgáltuk, hogyan függ a sárvári tetőző hozam ettől a mennyiségtől (4. ábra). Egymástól lényegesen nem eltérő tetőző hozamú körmendi árhullámokat szemlélve megállapítható, hogy az ártérbe befolyó vízmennyiség növekedésével beáll az ártéren egy olyan állandósult állapot, amikor az ott haladó árhullám ellapulását a Rába mederből kilépő és a Sorok-Perínt patakon (1. ábra) szállított víz ellensúlyozza, a sárvári tetőző hozam jó közelítéssel a körmendi tetőző hozammal egyezik meg. A 4. ábrán bemutatott esetekben 400^140 m

3/s körmendi tetőző vízhozamnál ez kb. 50 millió m

3, a 460-500 m

3/s-nál kb. 60 millió m

3, míg a szélsőségesen nagy tetőző vízhozamok esetében 80-90 millió m

3 ártérbe került vízmennyiségnél következik be. Érdemes itt külön is összehasonlítani az 1925. novemberi és az 1950. novemberi árhullámokat. Az 1925. évi 830, ill. az 1950. évi 760 m

3/s körmendi tetőző hozamú árhullámok sárvári csúcshozama 810, ill. 470 m

3/s volt. Az 1925. évi árhullámnál 107 millió m

3, az 1950. évinél pedig 28 millió m

3 az ártérre került vízmennyiség. 1.4. A Csörnöc-Herpenyö torkolata alatti völgyszakasz A töltésezetlen Rába-völgy rövid legalsó részét a 84. sz. út keresztezi (1. ábra). A völgy jobb oldalán még mindig felismerhető egy határozott vízvezető mély vonulat, bár ez már nem olyan jellegzetes, mint a felette lévő Körmend-Ikervár közötti folyószakaszon, ahol a Csörnöc-Herpenyő-patak medre található. A Rába jobb oldali árterében haladó kisebb árhullámok a terepalakulatok hatására az ikervári erőmű alvízcsatornájaként szereplő, megnövelt vízszállítású Csörnöc-Herpenyő-meder közreműködésével kerülnek vissza a Rábába. A nagyobb ártéri kiöntések egy része azonban átbukik ezeknek a terepalakulatoknak a mélypontjain és elönti a 84-es út feletti völgyszakaszt. A 3. ábrán látható, hogy a Rába-mederben érkező 200 m

3/s-os tetőző ár és az ártéren levonuló árhullám találkozása Sárvárnál lényegesen megemeli a Rába medrében levonuló árhullám tetőző hozamát. így jön létre a sárvári vízmércénél az árhullámoknak igen jellegzetes alakja. 4. ábra. A sárvári tetőző hozam a Csörnöc-Herpenyö-völgybe került vízmennyiség függvényében Рис. 4. Пиковой расход воды у г. Шарвар в зависимости от расходов воды, попадаемых в долину Чёрнёц-Херпеньё Fig. 4. Peak discharge at Sárvár versus water amount in the Csörnöc-Herpenyö Valley Bild 4. Hochwasserspitze bei Sárvár in Folge der im Tal Csörnöc-Herpenyö geratenen Wassermengen SOO -!ï 400 200 / 7B0m

3/s 0 1925.11. / / / 400- 440 m

J/s körmendi tctSzS vízhozamok 1

VKU023S} 20 40, , SO SO 100 120 Arterre került vízmennyiség, millió m

3