Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Szilágyi Endre: Árvízi hidrológiai vizsgálatok a Rába Sárvár feletti szakaszán

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 2. füzet ÁRVlZI HIDROLÓGIAI VIZSGÁLATOK A RÁBA SÁRVÁR FELETTI SZAKASZÁN DR. SZILÁGYI ENDRE A Rába Szentgotthárd-Sárvár közötti szakaszán nincsen árvízvédelmi töltés, így a nagyvizek ártéren való levonulását a völgy sajátos topográfiája határozza meg. E szakasz alaposabb nagyvízi hidrológiai vizsgálata iránt hosszú ideig nem merült fel igény. Újab­ban két körülmény terelte e folyószakaszon levonuló árvizekre a figyelmet: - egyrészt az ártéren a legutóbbi időben megkezdett belterjes mezőgazdasági művelés és ennek következtében árvizek alkalmából felvetődő számos panasz; - másrészt a Sárvár alatti, már árvízvédelmi töltésekkel ellátott Rába-szakasz árvíz­védelmének fejlesztése (Dunai 1970, Szilágyi 1980). Az 1965. évi árvizekről készített jelentés (Joó-Pachner 1966) az első lépés a vízfolyás nagyvízi tulajdonságainak megismerésére. A VÍZITERV hidrológiai tanulmányterve (VÍZI­TERV 1968) tovább bővítette az ismereteket. A vízállásészlelések és vízhozammérések hiá­nyosságai azonban erősen korlátozták a nagyvizekre vonatkozó mennyiségi következtetések levonását. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi csoportja - a hetvenes évek végétől kezdődően - ártéri vízmércékkel bővítette az észlelő hálózatot. Ezzel lehetővé vált a nagyvizek ártéren való levonulásának pontos nyomon követése. 1. A Rába-völgy topográfiája A vízrendszer főágának az ausztriai Feistritz Lafnitz (Lapines) tekinthető. A Feist­ritz-Lafnitz és a Lafnitz-torkolat közötti távolság mintegy 10 km, így Szentgotthárdnál a Rába három, egyenként kb. 1000 km 2 vízgyüjtőjű vízfolyás egyesüléséből származik. A völgy Sárvárig terjedő vázlatos helyszínrajzát az 1. ábrán mutatjuk be. 1.1. Felső-Rába-völgy A Felső-Rába-völgy az országhatár közeli Heuligenkreutz-nál kezdődik és Csá­kánydoroszló térségéig tart. A Rába ezen a szakaszon végig a völgy jobb oldalán halad (/. ábra). A völgy bal oldalát annak kezdeti szakaszán a Lapines, majd a Lahn-patak foglalja el. A völgy Szentgotthárdnál felvett keresztszelvényéből (2. ábra) is látható, hogy a völgy jobb oldalán folyó Rába partélei kb. 1,4 m-rel magasabban vannak, mint az ártér bal oldali mélyvonulatának legalacsonyabb részei. A kis emelkedéssel tagolt A kézirat érkezett: 1986. IX. 30. Dr. Szilágyi Endre oki. geofizikus a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYDT VÍZIG, Szombathely) műszaki ügyintézője.

Next

/
Thumbnails
Contents