Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Székely Ferenc: Szivárgási és advekciós transzportfolyamatok numerikus modellezése rétegzett hidrogeológiai rendszerben

Szivárgási és advekciós transzportfolyamatok numerikus modellezése... 27 ménységével, valamint CW és С feltételezett értékeivel számolva az eredmény CP = - 42,39, ami fizikailag értelmetlen. Ebben az esetben tehát CP szerinti szabályozással a CW= 20 szabályozási cél nem érhető el. 6.2. Feltételes talajvízszint-szabályozás nem lineáris rendszerekben A VITUKI kuwaiti exportmunkája során merült fel az igény egy olyan talajvízszintszabályozási modell kidolgozására, amely: - alkalmas a H talajvízszinttől vagy piezometrikus nyomástól függő paramétereket, ill. nem lineárisan függő függvényeket tartalmazó rendszerek szabályozására. A kuwaiti kutatásnál a talajvízmélység párolgás kapcsolat mutatott kifejezetten nem lineáris jelleget, de az ugyancsak talajvízmélységtől függő transzmisszibilitás, tározási tényező stb. közismerten nem lineáris problémák. - a kötött értékek mellett a talajvízszint megadott maximuma vagy a talajvízmélység adott minimuma szerint is szabályoz. A gyakorlati esetek jelentős részében ugyanis a szabályozás célja nem a talajvízszint vagy piezometrikus nyomás előírt felszínének a pontos beállítása, hanem csupán valamilyen (mezőgazdasági, mélyépítési, vízrendezési stb.) szempontból kritikus, alsó vagy felső határértékek betartása. - a szabályozási zónákon belül állítja elő a megcsapolási vagy utánpótlási hatófüggvények területi és időbeni eloszlását. Ebben az esetben a szabályozási zónák és a síkban eloszlatott hatófüggvények területileg egybeesnek, a kitermelendő vagy betáplálandó vízhozamok és így az üzemelési költségek is a lehetséges minimum körül lesznek. - lehetővé teszi a szabályozandó területek és szabályozási feltételek időben és térben tetszőleges módosítását. E feltételeket kielégítő megoldás előállítására fejlesztettük ki a DRAIN nevű programot, amely a feladatot egy számítási időlépcsőn belül három szakaszban oldja meg: - a vízadó rétegenként megadott H LI M szabályozási szinteket a felszíni vizek HR vízszintjéhez hasonlóan egy külső megcsapolási vagy utánpótlási szintnek tekintjük. A HLIM szinttel jellemzett szabályozó forrás a vízadó rétegekkel egy fiktív gyengén áteresztő rétegen keresztül áll hidraulikai kapcsolatban, amelynek virtuális függőleges átszivárgási tényezője BV. Amennyiben ŐKértékét megfelelően nagynak választjuk, az erős hidraulikai kapcsolat következtében a vízadó rétegek előrejelzett nyomása a szabályozási zónákban egy megadott hibahatáron belül megegyezik a HLIM eloszlással. a HLIM szabályozási szintek, a rétegek előrejelzett H nyomása és a BV paraméter ismeretében a (20) képlet alapján explicit módon kiszámítható a virtuális függőleges átszivárgás qv intenzitása, amely egyenlő a drénezési vagy betáplálási hozamokkal. Ebben a fázisban nyílik lehetőség a műszakilag irreális qv értékek törlésére (részleges betáplálás drénezési feladatnál, megcsapolás talajvízdúsításnál stb.), amelyek a HLIM szerinti