Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Debreczeni Béla: A csapadék és a műtrágya mennyiségének hatása a termésre

266 Debreczeni Béla II. táblázat Az aszály és a műtrágyázás hatása Kísérleti helyek Aszály Műtrágyázás Kísérleti helyek hatása Kísérleti helyek őszi búza kukorica őszi búza kukorica Kísérleti helyek NPK aszályos kedvező aszályos kedvező Kísérleti helyek 0 40 0 40 év Kísérleti helyek ezer kg/km

2 adagolás esetén 40 ezer kg/km

2 NPK adagolás esetén Kísérleti helyek % Hajdúböszörmény Karcag Kompolt Putnok Keszthely Nagyhörcsök Iregszemcse Bicsérd 96 90 78 70 89 73 98 87 62 54 122 74 54 76 64 41 41 42 80 80 74 87 109 79 168 179 200 326 205 249 211 244 230 267 157 257 138 115 92 144 146 144 147 147 148 127 113 156 Átlag 91 75 72 67 195 254 131 139 4. Összefoglalás Az időjárási tényezők közül legnagyobb hatással a termésre vagy a termésen keresztül a tápanyag- és a vízellátásra a csapadéknak van. Ugyanakkor a talajtípus, ill. a műtrágyázás a csapadék hasznosulását is befolyásolja. A csapadékhiányból eredő mezőgazdasági aszálykár mértéke elsősorban a talajviszonyoktól, a víz- és tápanyaggazdálkodásától, a termesztett növénytől, valamint az agrotechnikai rendszertől függ. Az ilyen aszálykárokat ezért elsősorban a fenti tényezőkön keresztül lehet megelőzni vagy mérsékelni. Az intenzív műtrágyázás nem minden termőhelyen - talajtípuson - mérsékelte az aszály okozta terméskiesést, de több kísérleti talaj átlagában inkább növelte azt. A műtrágyázás elhagyása a csapadék mennyiségétől függetlenül az őszi búza szemtermését több mint felére, a kukoricáét kb. 30%-kal csökkentette, ill. fordítva, az optimálisnak tekinthető 40 ezer kg/km

2 (15-15-10) NPK adag termésfokozó hatása a búzánál aszályos években 95%, kedvező években 154%-os volt, ugyanez a kukoricánál 31-39% volt. A csapadékvíz hasznosulási értékét (kg termés/l mm/km

2) a műtrágyázás 50-100%kal javította. A különböző talajokban 1 mm csapadékra jutó őszi búza szemtermés trágyázás nélkül átlagban 500-1000 kg/km

2, 30 ezer kg/km

2 NPK műtrágyafelhasználással 1100-1600 kg/km

2 volt. A kukoricánál ugyanez 1400-1600 kg/km

2-ről 2200-3800 kg/km

2-re emelkedettt.