Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Varga-Haszonits Zoltán: Az aszály és hatásának agroklimatológiai elemzése
Az aszály és hatásának agroklimatológiai elemzése 251 Érdekes módon az őszi-téli nedves időszakban az Alföld a nedvességmegőrzés szempontjából kedvezőbbnek mutatkozik, mint a Dunántúl, amely viszont ebből a szempontból a száraz időszakban egyértelműen kedvezőbb. Megfigyelhettük, hogy a száraz és a nedves jelleg közötti váltás többnyire tavasszal február és március, ősszel pedig október és november hónapok folyamán következik be. A nedves és száraz időszakok kezdetét, tartamát és végét az agroklimatológiában használatos módszerekkel (Gulinova 1974) napra is meghatározhatjuk. 2.2. Száraz és nedves időszakok A száraz időszak kezdetének időpontját az évi menet alapján a következőképpen számíthatjuk ki: t^ = D d+ (6) r m~r a ahol t sl V - a száraz időszak kezdeti napjának január 1-től számított sorszáma; D a - az I-nél alacsonyabb szárazsági tényezőjű hónap középső napjának január l-től számított sorszáma; r d az 1-nél alacsonyabb szárazsági tényezőjű hónap tényezőjének értéke; r m az 1-nél magasabb szárazsági tényezőjű hónap tényezőjének értéke; n - az alacsonyabb szárazsági tényezőjű hónap napjainak a száma. A száraz időszak végének meghatározása ugyancsak az évi menet alapján történik a következő összefüggéssel: t m= D M+ -^-N, (7) Гм-ГА ahol / S2 V - a száraz időszak végső napjának január 1 -tői számított sorszáma ; D M - az 1 -nél magasabb szárazsági tényezőjű hónap középső napjának január l-től számított sorszáma ; r M - az 1 -nél magasabb szárazsági tényezőjű hónap tényezőjének értéke ; r A - az 1 -nél alacsonyabb szárazsági tényezőjű hónap tényezőjének értéke és JV- a magasabb tényezőjű hónap napjainak a száma. Az indexben szereplő nagybetűk az őszi hónapokra utalnak, szemben a (6) egyenletben szereplő kisbetűs indexekkel, amelyek a tavaszi hónapokra vonatkoznak. A száraz időszak kezdetének és végének az ismeretében a száraz időszak hossza: T i z = h„-t il k, [d], (8) Ha a száraz időszak kezdete (í sz k) és a nedves időszak vége (í n v), illetve a száraz időszak vége (r sz v) és a nedves időszak kezdete (í n k) egybeesik, azaz r„ k = /„„ illetve t sz v= ? n k, a (6) és (7) egyenletekben szereplő értékekkel az éves nedves időszak hossza is meghatározható: r n=/ n v-í n k, [d], (9) Az éven belüli összes száraz időszakok (T sz a = E T s z) ismeretében az éves nedves időszak hossza: 7n a = 365-T sz a, [d]. (10)
