Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A Szekszárd-Bátai belvízcsatornán levonuló árhullámok számítása

242 Rátky István se, a Chezy-képlet alkalmazása), a nem permanens vízmozgást figyelembe vevő számítással lényegesen gazdaságosabb műtárgy és csatorna méreteket kaphatunk. - A vizsgált és a tervezés szempontjából mértékadó terhelések és üzemrend esetén a kialakuló legnagyobb vízszintek burkoló görbéi nagy biztonsággal, a tervezett partéi vagy depónia vonal alatt maradnak. - Előürítés, változatlan szivattyú üzemrend esetén, számottevően nem csökkenti a szivattyúhoz érkező legnagyobb vízhozamot. -A 2. ábra tájékoztatást ad az üzemrend kialakítására. - Az eddigi eredmények alapján a szivattyú legnagyobb vízhozamának csökkentésére ajánlható a következő üzemrend: = kezdeti vízszint a szivattyúnál 84,3 m В. f., = 2,5-3 óráig 3 m

3/s-mal szivattyúzás, = 84,4 m В. f. szintnél kapcsolás 4,5 m

3/s-ra, = 84,7 m В. f. szintnél kapcsolás 6-7 m

3/s-ra, = 85,0 B. f. felett további mobil szivattyúk bekapcsolásával követhető lépcsősen a vízhozam időbeni változása. - A Szekszárd-Bátai-főcsatornán a Lajvér-patak torkolatáig - a vizsgált esetekben 0,65-0,7 m/s legnagyobb sebességek alakulnak ki. - A vízszintsüllyedés sebessége a főcsatornában közvetlenül a szivattyútelep előtt rövid időre, elérte a 0,025 m/min értéket. A matematikai modell természetéből, a determinisztikusságból következik, hogy a kidolgozott modellnek és programnak a Szekszárd-Bátai-belvízrendszerre való alkalmazásán túl, további általánosítható eredménye is van : alkalmazva az egydimenziós nem permanens vízmozgás ismert matematikai modelljét, kidolgozható egy olyan számítógépes program, amely az eddigieknél pontosabban közelíti meg a belvízcsatorna-hálózatok hidraulikai üzemét; - a természeti hatások és az emberi beavatkozások együttes, pontosabb megismerése és figyelembevétele lehetőséget nyújt a csatornaméretek, a szivattyú kapacitás, általában a műtárgyak gazdaságosabb tervezéséhez; - az eredmények mind a tervezésnél, mind az üzemeltetésnél hasznosak lehetnek, segítségükkel állapítható meg a szivattyúk kapcsolási rendje, a leszívás mértéke, a legnagyobb középsebességek, vagy a vízszintsüllyedési sebességek; - a bizonytalan, pontosan meg nem határozható adatok (pl : vízhozam terhelések, meder simasági tényezők stb.) eredményre gyakorolt hatása, érzékenység vizsgálattal, (különböző változatok lefuttatásával) könnyen kimutatható. IRODALOM Kozák M. : Automatikus vízszint szabályozókkal vezérelt öntöző főcsatornák hidraulikai számítása digitális számítógépen. BME Vízépítési Tanszék (Szakvélemény) (Kézirat.) 1972. Kozák M. Rátky 1. : Szakvélemény a Nagykunsági-öntöző-föcsatorna hidraulikai felülvizsgálatáról. BME Vízépítési Tanszék. (Kézirat). 1976. Fekete A. Rátky /.: Szakvélemény a Villogó-főcsatorna üzemeltetése során előálló nem permanens vízmozgás alakulásáról. BME Vízgazdálkodási Tanszék (Kézirat). 1976. Varga /.: Eljárás nyíltfelszínü csatornák vízszintszabályozásának általános dinamikai vizsgálatára. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1979. Szigyártó Z.: Vízhozam hullámképek számítása valószínűség-elméleti alapokon. Doktori értekezés. Budapest, 1980. Dobos A. Kontur t-Kőris K. Molnár 1. Rátky I. Vas K. Winter J. : Sárköz térségi melioráció vizsgálata 1. rész. Szakvélemény, BME Vízgazdálkodási Tanszék (Kézirat). 1987. Szabó M. Huth J. Sárköz térség meliorációs tanulmányterve. Összefoglaló. Kézirat, KDT VÍZIG. Székeshérvár-Szekszárd, 1985.