Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Rátky István: A Szekszárd-Bátai belvízcsatornán levonuló árhullámok számítása

240 Rátky István 4. ábra. Lajvér-patak felszíngörbéi Рис. 4. Продольный профили р. Лайвер Fig. 4. The backwater curves of Lajvér-brook Bild 4. Oberflächenkurven des Lajvér-Baches vízszintértékeket szelvényenként a Szekszárd -Bátai-főcsatornára a 3. ábrán, a Lajvérpatakra a 4. ábrán adtuk meg. A dinamikai differenciál egyenletből számított felszíngörbét r = 0 vonallal jelöltük. A felszíngörbékről levonható következtetések: - a maximális vízszintek a Szekszárd-Bátai-főcsatornán csak a Lajvér-patak torkolatánál közelítik meg a partéleket, máshol 0,5...1 m-rel alatta maradnak; - a Lajvér-patak 4 km feletti szakaszán még a padkát sem éri el a vízszint, az alatt marad kb. 0,5 m-rel; - a Szekszárd-Bátai-főcsatornán kialakuló legmagasabb vízszintek beduzzasztanak a mellékcsatornák torkolati szakaszaira; - szembetűnő a főcsatornán Z

K=84,7 m В. f. és (?

K = 2,5 m

3/s-ből erősen duzzasztott vízszint (3. ábra) következtében magas vízszintekkel várja az árhullámot és ezért a medertározódás hatása kicsi (a 3. ábra Z

mi

n 7. vált. / = 0 görbe); - amennyiben helyesen becsültük meg a Lajvér-patak kezdeti feltételi vízhozamát (Q = 0,5 m

3/s), akkor ennél a kis vízhozamnál igen kicsi vízmélység alakul ki a viszonylag nagy esés és mederfenék szélesség (3,0 m) miatt. Célszerűnek ítélhető a Lajvér-patak méretezésének felülvizsgálata, a fenékszélesség csökkentése érdekében. A 8. változat-ná\ egy olyan üzemrendet vizsgáltunk, melynél az árhullám érkezése előtt a szivattyútelepnél a vízszint az első kapcsolási szinten, Z

y = 84,3 m В. f. értéken van. Ez a vízszint előállítható, vagy egy előrejelzésre támaszkodó előürítés, vagy üzemszerűen a szint tartása esetén. Az üzemi adatokat az 1. ábrán szemléltetjük. A 2. ábrán feltüntetett görbékhez hasonlót lehetett előállítani a 8. változat feltételei alapján. Ekkor a legnagyobb vízhozam 15 m

3/s értékre adódott, amely alig tér el az előzőtől.