Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Székely Ferenc: Szivárgási és advekciós transzportfolyamatok numerikus modellezése rétegzett hidrogeológiai rendszerben

20 Székely Ferenc a kismélységű negyedkori kavicsos vízadó réteget csapolják. Megállapítottuk, hogy 30 évig tartó termelés után a kitermelt víznek csupán 1-4%-a származik a kavicsrétegben kezdetben tárolt vízből. Az utánpótlás legfőbb forrása (62-80%) a vízgyűjtőn beszivárgó csapadékvíz, de jelentős az Eger-patakból származó parti szűrésű víz aránya is (18-34%). 4.3. Számítási példa A töménységmező, a genetikus függvények és a terjedési idő számítását egy parti szűrésű rétegvízbázis példáján keresztül mutatjuk be (3. ábra). 3. ábra. A modellezett terület helyszínrajza Рис. 3. Схема моделированного участка Fig. 3. Layout of the modelled area Fig. 3. Plan du terrain modelé A vizsgált, oldalirányban vízzáró határolású, ni— 4 rétegből álló, téglalap alakú terület mérete x irányban 4000, y irányban pedig 2000 m. A k = 2 és 4 sorszámú vízvezető rétegek transzmisszibilitása 500 m

2/d, vastagsága 10 m, porozitása 0,2, a közöttük, valamint a folyómeder alatt települő gyengén áteresztő rétegek átszivárgási tényezője 0,01 1/d, vastagsága 10 m, dinamikai porozitása 0,1. A felső vízadó réteg a 0gyg200 m sávban található folyómeder alatti zóna kivételével szabadfelszínü és egyenletes, p = 0,00025 m/d intenzitású, csapadékból származó beszivárgás táplálja. A víztermelést megelőző természetes áramlási helyzetben a beszivárgó csapadékvíz egy része a felső vízadó rétegben szivárgott az állandó vízszintü folyóba. A beszivárgás másik hányada az elválasztó rétegen keresztül az alsó vízadó rétegbe, azon belül pedig a folyó irányában áramlott. A folyó parti sávjában függőleges feláramlás alakult ki és az alsó vízvezető réteg vize gyengén áteresztő fedőrétegen, a felső vízadó, végül pedig a meder alatti üledékeken keresztül szivárgott a folyóba. A folyóparttól 400 m távolságban (y=600 m) négy víztermelő kutat telepítettek, amelyek x koordinátái rendre 200, 400, 600 és 800 m (3. ábra). A kutak az alsó vízadó réteget csapolják azonos 2 = 438 m

3/d hozammal. E kutak hatására az áramlási helyzet lényegesen módosul, a csapadékból beszivárgó víz egy része ugyanis a kutakat táplálja, sőt, a kutak közelében a beszivárgó folyóvíz is részt vesz a kutak és ilymódon az alsó vízadó réteg utánpótlásában. A fentiek következtében a mélyebb vízadó réteget csapoló kutak parti szűrésű rétegvizet (Halász 1975) szolgáltatnak. A töménység szimulációhoz 200 m rácstávolságot felhasználva meghatároztuk az üzemállapotra vonatkozó permanens piezometrikus nyomáseloszlást. Ezt követően a folyóban CR = 100, a beszivárgó csapadékvízben CP— 30, a tárolt felszín alatti vízben pedig C= 10 g/m

3 töménységű konzervatív szennyezőanyagot feltételezve, valamint a szorpciót elhanyagolva (A=\) kiszámítottuk a kutakból kitermelt víz töménység-idősorait (/. táblázat). Az eltérő idősorok az egyes kutak különböző utánpótlódási viszonyait mutatják.