Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Forest, F.-Reyniers, F. N.: A hegyvidéki rizstermesztés agroklimatikai körülményeinek osztályozása

A hegyvidéki rizstermesztés agroklimatikai körülményeinek osztályozása 191 IV. táblázat Várható terméshozam Talaj szerkezete Hasznosítható talajvastagság [m] O

H [mm] ETJÉT, „„ H 7[iv [kg/m

2] Aprószemű kavics 0,70 50 0,55 0,108 Agyagos-homokos 0,80 80 0,70 0,189 Agyagos 1,00 100 0,80 0,300 - a kémiai toxicitás (elsősorban az alumínium-oxid-toxicitás), amely igen gyakori a hegyi rizstermesztés során a savanyú talajokon, a hatásmechanizmus egyelőre még nem teljesen tisztázott. A hasznos víztartalék durva becslését el lehet végezni az agyag-vályog tartalommal való összefüggés felhasználásával (Charoy 1971). A legnagyobb felhasznált vízkészlet (£/

Hm

aJ ismerete és a gyökeresedés in situ elemzése az t/

H megállapítása érdekében elsődleges fontosságú jövőbeni kutatási feladat. A kutatásokat a növényi rendszerek szintjén, az alábbi kölcsönhatásokat figyelembe véve kell végezni: talajba való behatolás - hasznos tartalék - gyökérdinamika - kémiai egyensúly. Az időszakos aszályokkal szembeni ellenállással kapcsolatos kutatási feladatoknak magukban kell foglalniuk ezeknek a kölcsönhatásoknak részletes elemzését. 6. Következtetések Úgy gondoljuk, hogy a hegyvidéki rizsre vonatkozó regionális, éghajlati jellemzési módszer már átvihető a gyakorlatba, mivel használata során jobban tudjuk adaptálni a különféle környezetekhez. A módszernek két fontos előnye van : - először is a javasolt jellemző mutatók minden eddigi jellemzőnél jobban magyarázzák a termésingadozást, másodszor a módszer viszonylag egyszerű és megbízható úton lehetővé teszi, hogy ne csak a környezet természetes jellemzőit vegyük figyelembe, mint sugárzási energiát, a vízfölösleget, illetve a vízhiányt, hanem a rizstermesztés főbb jellemzőit is, mint a fejlődési időszak hosszát, a vetés időpontját és a gyökérzóna hasznos víztartalékát. IRODALOM Charoy. J. : Les cultures irriguées au Niger résultats de sept années de mesures et d'expérimentation (63-70) à la station expérimentale d'hydraulique agricole (SEHA) de Tarna dans le Goulbi de Maradi. Agro Trop. XXVI n° 9 1974. Dancetle, C.: Estimation des besoins en eau des principales cultures pluviales en zone Soudano-Sahélienne. Agro Trop. 38-4 1983. Dancetie. C.: Stades de sensibilité à la sécheresse et influence des stress hydriques sur deux variétés très différentes utilisées en riziculturepluviale. DOC ISRA/IRAT Montpellier, 1974 Eagteman: An experimental derived model for actual évapotranspiration. Agri-Meteor. 1971. Forest. F. : Bilan hydrique et prospective décadaire des besoins en eau des cultures pluviales en zone soudano-sahéliennes. Paris Ministère de la Coopération ORSTOM Cahiers pédagogiques et opérationnels. 1974.