Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Forest, F.-Reyniers, F. N.: A hegyvidéki rizstermesztés agroklimatikai körülményeinek osztályozása
184 Forest, F. és Reyniers, F. N. A BIP4 modell az ET ma x átlagos értékét számítja ki valamennyi tanulmányozott terület vonatkozásában, a Peyre-Morte-Rossen ( 1974) által kapott eredményekkel megegyezően, ami azt mutatja, hogy az egyszerűsítés csupán kis hibával jár, az esőzések változásaihoz viszonyítva. 2.2.2. Az ET becslése. Az ET kiszámítása érdekében ismernünk kell a mérési időszakra vonatkozó í/ re ]-t. A BIP4 modellben ezt az alábbi összefüggéssel számíthatjuk : vízellátás (t„) + tartalék (t B - 1) t/ r e, 0 P) = --j: ^^, (4) ahol í p a fejlődési időszak egy pentádjának felel meg, í p— 1 pedig a megelőző pentádnak. Az U H a gyökérzónában a hasznos vízmennyiség mm-ben kifejezve, úgy határozható meg, mint a gyökerek számára rendelkezésre álló legnagyobb vízmennyiség: и H = u 3- U l5 2Z ma %Q m, itt Z ma x - a gyökerek által elért legnagyobb mélység [m]; в т a talaj térfogattömege [kg/m 3]. A t p időszak alatti vízellátás (vízmennyiség) egyenlő az esőből származó és a felszíni lefolyás (R) és vízelvezetés (R c) következtében távozó vízmennyiség különbségével. A felszíni lefolyást (R, mm) a BIP4 modellben a felhasználó által meghatározott módon szimuláljuk, az esőből származó vízmennyiséget akkor csökkentjük, amikor az a lefolyást kiváltó szintet eléri. Az elvezetendő víz mennyisége (R e, mm) az alábbi összefüggés szerint számítható: R t = P l p~U H, [mm], (5) P tp - а /p idő alatt lehullott eső [mm]. Ezt a számítást az ET kiszámítása előtt kell elvégezni. 2.2.3. A szárazság utóhatása az ET-re. Száraz időszak után, ha a talaj újranedvesedik, az ET nem áll vissza azonnal az átlagos szintre (Reyniers 1975). Ennek a ténynek számításba vétele érdekében a BIP4 modell az ET-1 30%-kal csökkenti az esőzések újbóli megindulásának pentádjában. 2.2.4. A BIP4 modellel becsült ET vizsgálata. Az ET természetbeni mérésének és a BIP4 modellel történt becslésének eredményei közötti kapcsolatot az 1. ábrán mutatjuk be Forest-Kalms (1984) nyomán. A relatív négyzetes eltérés a teljes fejlődési ciklusra vonatkozóan 10,7%. Megfigyeltük, hogy a száraz időszakokra számított ET értékek kevéssel kisebbek, mint a természetben mért értékek. Ez valószínűleg az aránylag kismértékű kapilláris emelkedésnek (1 mm/d) tulajdonítható, amelyet a modell nem vesz figyelembe. Számos eredmény elemzése, különösen a Vauclin (1984) által közölteké, azt mutatja, 1. ábra. Természetben mért és számított evapotranszspiráció értékek (Iguape Cateto) Pite. 1. Ветчины звапотранспирации. полученные по измерениям в натуре и по расчету ( Игуапе Катето ) Fig. I. Measured and calculated évapotranspiration Bild I. Naturgemessene und gerechnete Evapotranspirationswerte (Iguape Cateto )
