Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
2. füzet - Forest, F.-Reyniers, F. N.: A hegyvidéki rizstermesztés agroklimatikai körülményeinek osztályozása
182 Forest, F. és Reyniers, F. N. totta Kalms-Vauclin-Vochaud (1982), természetesen mérve az evapotranszspirációt. Végül a helyi elemzések (Forest-Kalmas 1984) kimutatták, hogy összefüggés áll fenn a hegyvidéki rizs £T-je és a termés mennyisége között. A szimulációs modell eredményeinek elemzése vezetett a BIP4 vízmérleg-modell létrehozásához, érvényességének kipróbálásához és alkalmazásához. 2. A BIP4 modell alapjai 2.1. A víz-talaj-növény-légkör modellek alapelvei Az első víz-talaj-növény-légkör modellek célja az öntözés irányítása és a lehetséges evapotranszspiráció (ET 0, mm) referenciaként történő felhasználása volt ( Puech et al. 1968). A hegyvidéki rizstermesztés esetében a modell létrehozásának célja az volt, hogy a vízigények kielégítettségi szintjét az ET és a legnagyobb evapotranszspiráció (£Г гаа х, mm) összehasonlításával lehessen jellemezni. Az ET kiszámításához a talaj vízviszonyaiból indultunk ki, mivel a talaj a kiszáradás és nedvesedés véletlenszerűen változó hatásainak van időszakosan kitéve. Az ЕТ тл х számításának alapja a hegyvidéki rizs evapotranszspirációja és vízszükséglete volt. 2.2. Az evapotranszspiráció és a hasznos talajnedvesség közötti összefüggés Eagelman (1971) több helyen, különféle mezőgazdasági növényekkel végzett természetbeni kísérletei alapján kapcsolatot állított fel a tényleges és a lehetséges evapotranszspiráció aránya (ET/ET 0) és a relatív talajnedvesség (C/ re l, kg/m 3) között. A kapcsolat az alábbi harmadfokú egyenlettel fejezhető ki : ET\ET 0 = A + В(С/ ге 1) + C(£/ rc l) 2 + D(t/ re l) 3, (1) T{t)~ U lS 2 ahol t/ re ](/)= _ —; U(t) - a talajnedvesség t időben; í/ 15 2 - a talajnedvesség U3 ^152 152 • 10 4 Pa - n; U 3 - a talajnedvesség 3 • 10 4 Pa - n. Az А, В, С és D együtthatók értékeit az ET 0 (mmd1-ben) függvényként számították ki az alábbi egyenletek segítségével : A = - 0,050 + 0,732/£Г о, r = 0,73, В = 4,97 -0,661 ET 0, r = 0,93, С = 8,57 + 1,56 ET 0, r = 0,95, D = 4,35 -0,880£Г о, r = 0,97. A következő lépés az ET/ET ma x arány becslése volt a napi csapadék, a légköri jellemzők, a növény vízigénye és a hasznos talajnedvesség (£/ H) függvényében.
