Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

176 Petrasovits Imre I. táblázat Kukorica becsült terméshozama Az AHP értéke Lehetséges termés Az AHP értéke extenzív fél-intenzív intenzív szuper-intenzív Az AHP értéke termesztéstechnológiával [10

3 kg/km

2] 1 -0,8 400-500 600-800 1000-1200 1500-2000 0,8-0,5 300 400 400-500 600- 800 800-1000 0,5-0,3 100-200 200-300 400- 500 400- 500 0,1-0,3 0-100 0-200 0- 200 O- 200 A tűrés és mérséklés esetén egyaránt elsődleges kérdés, hogy az adott földhasználat, művelési ág arányok milyen változtatásával lehetne a vízigényt és a vízigénykielégítő képesség szintjét egymáshoz közelebb hozni. Milyen földhasználattal lehetne jobban alkalmazkodni a várható aszályhoz úgy, hogy a ráfordítások és hozamok kedvezőbb aránya alakulhasson ki, mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból. Ez az egyes földhasználati módok és művelési ágak elemzését, struktúra változtatását, vetésszerkezet módosítását igényelheti. A módosítás lehet extenzív, vagy intenzív irányú. Előfordulhat, hogy sem lényeges művelési ág, vagy vetésszerkezet váltásra nincs szükség, elegendő a termesztéstechnológia megváltoztatása. Ennek lényeges eleme lehet az elővetemény-hatás figyelembevétele, új fajták alkalmazása, amelyek nemcsak szárazságtűrőbbek, hanem jobb vízhasznosító-képességűek is. A helyi tapasztalat táblákra adaptált, egyedi talajművelési módszerek, és a szükséges eszközök alapján az aszály megelőzés, mérséklés egyik leggazdaságosabb módjai lehetnek. Már a múlt században jó tapasztalatokat szereztek ezen a téren hazánkban is. Az ésszerű töszám kialakítása, a meglévő kevés, vagy öntözés esetén a bőséges vízkészlet ésszerű hasznosításának egyik legfontosabb tényezője. Pl. kukorica esetében 300-350 mm felhasználható vízkészletnél a 20-25 000-es tőszám, míg öntözés esetén az 500-550 mm evapotranszspiráció lehetősége a 60-65 000-es tőszám mellett (fajtától függően) adhat optimális termést. Rendkívül fontos azonban a helyes tápanyag-gazdálkodás is. Ezt teljes értékűen nem lehet csak műtrágyázással, szabályozó kémiai anyagokkal megoldani. A szerves trágyázásnak az aszályhatás csökkentése szempontjából jelentős szerepe lehet nemcsak a talaj tápanyaggazdálkodása, hanem annak a talaj vízháztartására gyakorolt előnyös hatása miatt is. Az aszály megelőzése és hatásának mérséklésénél alkalmazott technológia figyelmet érdemlő láncszeme a speciális növényvédelem is, amelynek lehetőségeit a gyakorlati termesztés ma még kevéssé ismeri. Az időben és helyesen végrehajtott komplex meliorációs beavatkozások elősegítik a vízbevételek növelését és/vagy a vízkiadások mérséklését. Ezek fontos elemei a fásítás (sorok és csoportok), erdősítés, kémiai talajjavítás, talajlazítás, talajvízszint-szabályozás, öntözés stb. Ezek alkalmazására azonban általában ott van reális lehetőség, ahol az ökológiai hatások gazdasági eredményei azt indokolttá teszik. Az aszályt mérséklő, kiiktató klíma-, talaj- és hidromeliorációs beavatkozások azonban indokoltak lehetnek a lakosság teljesebb foglalkoztatása és élelmiszerekkel való