Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

174 Petrasovits Imre 7. Az aszály számszerűsítése Az aszály számszerűsítése fontos eszköze és feltétele az aszály tér- és időbeni bekövetkeztének előrejelzésének, valamint a különböző növényfajok és termesztéstechnológiák aszályérzékenysége összehasonlításának és a gyakorlati cselekvésnek. Az irodalom számos módszert ismertet. így, a vegetációs idő alatti csapadék mennyisége és eltérése az átlagtól, a csapadékmentes napok száma. Ezeknél összetettebb a vegetáció vagy annak egyes szakaszaiban mért léghőmérséklet és csapadékértékek aránya, viszonya, pl. az ariditási tényező. A gyakorlatban igen gyakori a talaj nedvességtartalmával, a talajban tárolt víz mennyiségével jellemezni a szárazság mértékét. Ezek és egyéb mutatók azonban a jelenségben ható tényezőknek csak egy-egy tagját vagy körét foglalják magukban. Nem fejezik ki sem a növényzet, sem a termeléstechnológia viszonyát. Nem fejezik ki a víz limitáló voltát. így a mutatók azonos értéke esetében a termesztett növénytől és technológiától függően lehet is, meg nem is aszály. Az aszály számszerűsítése érdekében olyan összetett mutatót tartottam szükségesnek bevezetni, amely azt számszerűsíti, hogy egy konkrét terület milyen mértékben és meddig képes az adott növényállományok vízigényének kielégítésére, tehát alkalmas a lehetőségek és szükségletek viszonyának kifejezésére és az aszály bekövetkeztének - a vízhiány-szint számszerűsítésére. Egy adott terület konkrét növényre vonatkoztatott vízigény - kielégítőképessége - általam agrohidropotenciálnak (AHP) elnevezett mutató - számszerűsíthető naponként, vagy pentádonként - az alábbi formula szerint (Petrasovits 1984): V

{ AHP = — , (1) V,' ahol Vf - a tényleges vízfogyasztás, a vízháztartási helyzet által korlátozott tényleges evapotranszspiráció ; V, - а tényleges vízigény, a quasi optimális, vagy nem limitált evapotranszspiráció. Az AHP számszerű értéke 1-0 között helyezkedhet el. Kísérleteink szerint, pl. kukorica esetében ha - az AHP = 1-0,8 értékkel a vízhiány elméleti jellegű, aszálykár nem lehet, mert a sávon belül a növény vízellátása folyamatos, nem korlátozott, - az AHP 0,8-0,5 között van, a vízigény kielégítettség még folyamatos, de egyre inkább korlátozó, - az AHP 0,5-0,3 közötti, a szárazság számottevő hatásával - fokozatos vízhiány stresszel - kell számolni, - az AHP <0,3 érték, olyan stressz állapot alakul ki, amikor kezdetben a termés és a biomassza csökkenése, majd annak tartóssága esetén a növényzet pusztulása következhet be. Az aszály hatása, a csökkenés és pusztulás mértéke függ a növényzet életszakaszától, egészségi állapotától és az alacsony határérték időtartalmától (napok száma) is. A 2. ábrán bemutatjuk a túrkevei „Vörös Csillag" MgTsz F-8-as kukorica táblájának módszerünkkel kidolgozott számítógépes diagnózisát. E szerint az AHP értéke a tenyészidő alatt mindössze egy dekádban esett 0,3 érték alá, de sohasem érte el a