Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

2. füzet - Petrasovits Imre: Az aszálystratégia jelentősége Magyarországon

170 Petrasovits Imre az adott talajnedvesség-tartalom nem képes helyettesíteni és így az aszályt kiváltó limitáló tényező a levegő alacsony páratelítettsége. A fiziológiai aszály a növényi sejtekben kialakuló limitáló vízhiány akkor, amikor sem a talajban, sem a levegőben nincs vízhiány. Leggyakoribb kiváltója a légköri hőmérsékletnek a talaj hőmérséklethez viszonyítva gyors és nagyfokú megnövekedése. Ennek következtében a lehetséges (potenciális) evapotranszspiráció gyorsan és jelentősen megnövekszik, amit a gyökérzet vízfelvétele a talaj alacsony hőmérséklete miatt nem tud ellensúlyozni, pótolni. Ennek következtében a növényi sejtekben a káros mértékű vízhiány állapot - stressz - alakul ki. A talaj és légnedvesség lehetséges kölcsönös viszonyát a szárazság kialakulásában Gödöllőn 1966-76 között kukorica, cukorrépa és lucerna állományban végzett megfigyelések adatai alapján az 1. ábra mutatja. Az adatok által mutatott egyik fontos összefüggés, hogy a légnedvesség és a talajnedvesség hiányok bizonyos határok között kompenzálják egymást. Ez magyarázza pl. a légköröntözés (párásító) eredményességét. A fiziológiai aszály Magyarországon tavasszal a gyümölcsösökben gyakori. I. ábra. Szántóföldi növényállományok vízigényének statikus értéktartománya Рис. 1. Область статистических величин водопотребностеи пашпевых культур Fig. 1. Static interval of water demand values of different field crops Fig. I. Domaine des valeurs statistiques des demandes d'eau des cultures arables A nappali léghőmérsékletek elérhetik a 20-25 °C legnagyobb értéket, miközben a gyökérzóna talajának hőmérséklete 0,10-0,60 m mélységben a téli fagyok hatására még 5-6 °C között van. Ez a hőmérséklet gátolja a gyökérzet vízfelvételét. A több napon át ismétlődő, a levegő és a talaj hőmérséklete közötti napi 15-20 °C-os hőmérséklet-különbség, főként termőrügyeket károsító szárazságot okoz. A fiziológiai aszály másik gyakori esetét a rizsföldeken figyeltük meg. A magyar Alföldön (50%-os valószínűségű) június végén-augusztus elején a napi léghőmérséklet hirtelen csökkenése következhet be, különösen éjszakára. Az egy-két napos lehűlést a rizsföldek vízrétege kivédi és a talaj hőmérséklete nem csökken 18-20 °C alá. A többnapos hőmérsékletcsökkenés következtében azonban a vizréteg és a talaj hőmérséklete is tartósan és jelentősen lehűl, olykor 15 °C alá. A lehűlés 6-8 napos periódusát követő gyors és nagymértékű felmelegedés megnöveli a rizsföldek lehetséges evapotranszspirációját. A vízfelvevő gyökérzet azonban napokig az