Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Tisza-völgyi öntözésfejlesztés vízkészlet-gazdálkodási feltételei 141 Olyan modellt kellett kiválasztani, mely alkalmas több változat vizsgálatára is. Legalkalmasabbnak az ún. hálózat folyammodell (out-of-kilter) alkalmazása mutatkozott. 1.1. A kiindulási adatok meghatározása A vízkészletek esetében a július 3. dekád átlagvízhozamok 80% tartósságú értékeivel számoltunk. A vízkészletek számbavétele során az alábbi tényezőket vettük figyelembe: A természetes vízkészlet paraméterei: - a rendszerbe belépő vízfolyás-szakaszok július 3. dekád 80% tartósságú készlet paraméterei ; - a területi összegyülekezés paraméterei. A vízkészlet-viszonyokat befolyásoló egyéb tényezők: - tározásból adódó többletvízhozamok, - a mederben hagyandó vízhozamok, - külföldi vízkészlet-elvonások, - használtvíz-bevezetések, - vízminőségi hígítóvíz. A rendszerbe belépő vízfolyások, ill. a területi összegyülekezések július 3. dekádjában 80%-os tartóssággal várható értékeit két alapanyag (KG/1979-83,1981) segítségével határoztuk meg. Az 1990. évi öntözővízigények előrejelzése az OVH fejlesztési tervei (OVH 1985, 1986) és az 1985. évi tényadatok, ill. normák segítségével történt. Az öntözésen kívül egyéb (halastavi, ipari, kommunális) vízigények további VÍZIGadatszolgáltatások alapján kerültek meghatározásra. 1.2. A hálózat folyammodell alkalmazása a Tisza-völgyi készlet-igény egyensúly számítására Az alkalmazás során az első teendő a hálózat felvázolása volt (1. ábra). Számításaink során e hálózat képviseli a Tisza-völgy vízrendszerét, ill. a vízkivételeket. A hálózat tartalmazza: - a vízfolyásokat, folyási irányukkal, - a készletet növelő területi összegyülekezéseket, tározási többletvízhozamokat, felszín alatti vízből származó használtvíz bevezetéseket - a külföldi készletelvonásokat, - az öntözőrendszerek vízelhasználását, - az öntözőrendszeren kívül jelentkező halastavak vízelhasználásait, - ill. az öntözőrendszeren kívül jelentkező kommunális és ipari vízelhasználásokat. A hálózat egy-egy elemét egy-egy „éllel" képviseltetjük, kivéve az öntözőrendszerek vízelhasználását, amelyet modellezési okokból három éllel írtunk le. Pl. a 208. sz. öntözőrendszer esetében 208/1, 208/2, 208/3. Az 1. élt - minden öntözőrendszer esetében - az öntözőrendszerből ellátandó halastavi, ipari és kommunális vízelhasználáskor használtuk.