Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXX. évfolyam 1988. évi 1. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: Dr. Starosolszky Ödön AZ ARZÉNMENTESÍTÉS VÍZFÖLDTANI LEHETŐSÉGEI CSONGRÁD MEGYÉBEN NAGYISTÓK FERENC A rétegvizes ivóvízellátás megoldásra váró vízminőségi kérdései arányosan növekednek a minőségi vizsgálatok módjának, módszerének fejlődésével. Az egyre több összetevőre kiterjedő vizsgálatok egyre több megoldandó feladatot tárnak fel. Ma már ismertek azok a vízkészletek, amelyek vas, mangán, keménység vagy metán, ammónia, és egyéb szervesanyag származékokkal okoznak a vízellátás számára az adott körülmények között nehézséget. A közelmúltban napirendre került az ivóvizek arzén és nehézfém szennyezettségének vizsgálata. A Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat működési területén a rétegvizek arzén tartalmának vizsgálatával egyidejűleg azokra a vízföldtani-vízkémiai törvényszerűségekre kerestük a választ, amelyek alapján lehetőség nyílik annak megválaszolására, hogy adott területen a mentesítés hogyan oldható meg gazdaságosan (Hódi - Nagyistók 1982). 1. Vízföldtani-hidrodinamikai sajátosságok Csongrád megye vízföldtani felépítését a rendelkezésre álló vízkémiai, mikromineralógiai és karotázs vizsgálatok alapján a hidrodinamikai szempontoknak is eleget téve elemeztük, s elsősorban a főbb változások vázolására törekedtünk. Területünkön (/. ábra) az ivóvízbeszerzés döntően a negyedkori összletből történik, mely a szokványos karotázs mérések alapján is jól tagolható mind a vízvezetőképesség, mind a vízminőség tekintetében. A függőleges vízforgalom szempontjából fontos fedőképződmények jól elválaszthatók a vízvezető összlettől. A fedöösszlet átlagos vastagsága 120-160 m, de Csongrád-Szentes, továbbá Ópusztaszer-Hódmezővásárhely és Szatymaz térségében 200-250 m vastagságot is elér (1. ábra). Függőleges áteresztőképessége Ny-K irányban fokozatosan csökken, a legnagyobb értékek Pusztamérges-Ásotthalom-Üllés térségére jellemzők. A fedőképződmények alatt a homokrétegek százalékos aránya hirtelen megnő, a vízvezető rétegek kevésbé iszapos kifejlődésüek. Itt a vezetőréteg elektromos ellenállása 50-70 Q m között, a rétegek pórusvizének vezetőképessége 500-600 pS. Ez az érték általában 500-700 m között csökken 30-40 Qm-re, ill. emelkedik 800-1000 pS-re. Az átmenet általában nem folyamatos, hanem ugrásszerű. Lényegében ez a változás a A kézirat érkezett: 1987. IX. 22. Nagyistók Ferenc oki. bányamérnök, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Szentes) szolgáltatási főmérnökhelyettese.