Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán
124 Hankó Zoltán tiszta négyzetes tartományba esik. Ez a feltételezés azonban még Duna vagy Tisza kisvizei esetén sem igaz, hát még kisebb vízfolyások esetében. Régebben egyes szakemberek azzal érveltek, hogy a képlet nagyon komplikált, logarléccel nehézkesen számítható, sok a hibaforrás stb. Ez az ellenkezés különösen akkor erősödött meg, mikor 1964-ben a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Hidraulikai jegyzetében felhívtam a figyelmet a Colebrook-White összefüggés alkalmazására. Ezek az okok ma már a zsebkalkulátorok és a személyi számítógépek testközelbe kerülése óta nem jelenthetnek akadályt. A Szerző a turbulencia zavartalan érvényesülésének határaként a d„ 25< -r <30 (6) о tartományt jelöli meg. Ez teljes összhangban van az ellenállás jellege szerinti osztályozással is (turbulencia tiszta négyzetes tartománya). Az érdességet jellemző d t szorzótényezője két részre bontható, ha feltételezzük, hogy a normális eloszlással közelíthető szemeloszlási görbe szórása megegyezik a jellemző szemátmérővel, azaz = d t. (7) Ez esetben ugyanis 3,529 d g = d t+ 2,529 <x d (8) és ez a normális eloszlással közelített szemcsehalmaznak a 99,5% valószínűséghez tartozó átmérőjét jelenti. A hidraulikai ellenállás szempontjából tehát a szemcsehalmaz gyakorlatilag legnagyobb átmérője azonos súllyal jut szerephez az ellenállás alakításában, mint a lamináris határréteg vastagsága. A (7) egyenletben megfogalmazott feltétel jogosságát alátámasztja, ha a Szerző 3. és 4. ábráján feltüntetetteket egybevetjük. A 3. ábrán az A, В, С mintacsoportokban a legnagyobb szóródású minták az l-es számot viselik. A 4. ábrán látható, hogy az egyes mintacsoportokban a legnagyobb szórás 1/2 1/5 része a jellemző szemátmérőnek, tehát a (7) feltétel sokkal laposabb (nagyobb szórású) szemeloszlási görbét jelent. A laposabb szemeloszlási görbe jó összhangban van a gyakorlatban vett hordalékminták szemeloszlási görbéjével. Egyébként, ha a A < d t, akkor a <x d szorzója nő, s ez még inkább a szemeloszlási görbe legnagyobb szemcseátmérőjére utal. A hidraulikai ellenállás számítására szolgáló összefüggés elemzése tehát alátámasztja a Szerzőnek két megállapítását: - a turbulens hatások akkor érvényesülnek maradéktalanul a hordalékszemekre, ha az áramlás az ellenállások szempontjából a turbulencia tiszta négyzetes tartományába esik; - a szelektív erózió folytán a mederpáncélozódás jellemző szemcseátmérője lehet a d 6 0 (azaz az a szemcseméret, amelynél a minta súly szerinti 80%-a kisebb átmérőjű), mert a hidraulikai ellenállás szempontjából is a minta legnagyobb szemátmérője egyenértékű a lamináris határréteg vastagságával. Az eddig figyelembe vett hatások ellenére észlelhető ellentmondások feloldása még legalább egy fontos hatás figyelembe vételét igényli. Ez lehet a turbulens pulzáció. Sárosi és Kaposi a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszékének laboratóriumában vizsgálatot kezdett a turbulens pulzáció hatásának tisztázására (Bogárdi 1971). Két, többé-kevésbé homogénnak tekinthető szemcsehalmaz esetén meghatározták a hordalékszemcsét megindító sebesség változását, miközben változtatták a turbulens áramlás pulzációját jellemző szórás értékét.
