Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán
A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán 117 9. ábra. Az egy és három pontban vett minták értékeinek eltérése a keresztszelvény átlagértékétől Рис. 9. Отклонение значений характеристик качества воды, полученных на основании отбора проб в одной и в трех точках, от средних по поперечному сечению значений Fig. 9. Deviation of the values of samples taken in one and three points from the average values of a cross-section Fig. 9. Les écarts des valeurs des échantillons à un et à trois points de prélèvement relatifs à la valeur moyenne du profil en travers ammónium-ion és az orto-foszfát-ion esetében a középvonalban a felszín közelben (mélység 0,2 m) vett minta töménysége jelentős mértékben eltérést mutat a keresztszelvény átlagtöménységétől. A lebegőanyag töménység eltérése miatt feltehetően hasonló jelentős eltérést kaptunk volna az azzal összefüggő jellemzők (az eredeti mintából mért BOI 5, KOI k, össz. N és össz. P) esetében is. Az összes lebegőanyag és az o-PO^'-ion töménységeknél jellegzetes eltérést tapasztaltunk, a többi jellemzőnél véletlenszerűt (mivel az előjelhelyes átlagérték közel van a nullához). Az ammónium-ion esetében a középvonalban és az átlagként kapott értékek eltérése néhány esetben igen nagy volt. A víz fajlagos vezetőképessége esetében (így az általa jellemzett oldott anyag esetében is) és a nitrát-ionnál is csak kis eltéréseket tapasztaltunk. A középvonalban vett minta megbízhatóságának vizsgálata után nyilvánvaló, hogy a középvonal felszín közelében vett egyetlen minta a vízminőségi jellemzők jelentős részének és valószínűleg a vizsgálatba be nem vont jellemzők egy részénél sem ad valósághű képet a Tisza egy-egy keresztszelvényének a vízminőségéről. A keresztszelvény több pontjának rendszeres vizsgálata viszont roppant munka- és időigényes, ezért csak korlátozott számban végezhető. Célszerű tehát megkeresni a vizsgált keresztszelvényben azt a pontot, illetve azokat a pontokat, ahonnan vett minták értékei a gyakorlat számára elegendő mértékben közelítik a teljes szelvényre vonatkozó értéket. Puskás (1977) a Dunán végzett vizsgálatok eredményei alapján javasolt egy módszert a mintázandó mélységi pontok kijelölésére, de az egyrészt túl bonyolult, másrészt mindig csak a keresztszelvény vizsgálata után tudja kijelölni az ún. „optimális" mintavételi pontokat. Az optimális mintavételi pontok kijelölésében segítséget jelenthet, ha ismerjük a különböző függélyekben a különböző mélységekben kialakuló jellegzetes töménység különbségeket. Részletes elemzés nyomán ( Wajandt 1981) megállapítható volt, hogy a tekintett hat komponens közül a Tisza szolnoki szelvényében egyedül az összes lebegőanyag mutat jellegzetes változást a különböző mélységekben. Töménysége a felszín
