Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)

1. füzet - Wajandt János: A vízmintavételezés továbbfejlesztése a Tisza középső szakaszán

102 Wajandt János Ennek eredményei alapján a vízminőségi ellenőrzés továbbfejlesztése érdekében javaslatot tettünk a legkedvezőbbnek ígérkező mintavételi keresztszelvények helyére, egy mintavételi keresztszelvényben a mintázandó mélységi pontok helyére és számára és a jellemzők javasolható legkisebb mintaszámára. 1. A vízmintavétel helyét befolyásoló tényezők A mintavételi hely kiválasztásának legfőbb szempontjait az MI-10-172/2-84 OVH műszaki irányelv tartalmazza. Mi a mintavételi helyek kijelölésénél a következő szempontokat vettük figyelembe : - mellékvízfolyások hatása; - szennyvíz-bevezetések helye és a folyó szennyezőanyag-terhelésének mértéke; - jelentős vízkivételek helye ; - a folyó vízminőségének hossz-szelvénybeni változása; - egyéb befolyásoló tényezők. (A Tisza középső szakaszán ide sorolható a Kisköreitározó hatása a vízminőségre.) 1.1. A mellékvízfolyások torkolatának helyei és hatásuk A Tisza középső szakaszán (1. ábra) a mellékfolyások vízhozama a Zagyva kivételével lényegesen kisebb mint a Tiszáé, a vízminőségük azonban döntő többségben kedvezőtlenebb, ezért vízminőség-módosító hatásukat indokolt számszerűsíteni. A mellékvízfolyásoknak a Tisza vízminőségére gyakorolt hatását úgy vizsgáltuk, hogy a mellékvízfolyások vízminőségét meghatározó összes szennyező anyag, mint a mellékvízből a Tiszába másodpercenként érkező mennyiség (tömegáram) mily mértékben növeli a Tisza tömegáramát (

Müller-Förster 1968, Veh 1977, Kornatzki-Koppe 1975, Huges-Edwards 1975). A vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a mellékvizeknek a Tisza vízminőségére gyakorolt hatása a Szolnok feletti szakaszon elhanyagolható (Wajandt 1987), a Szolnok alatti szakaszon - elsősorban a Zagyva hatásaként - az ammónium-ion (2%), az o-PO|~-ion (15%) és az anionaktív mosószerek (3%) esetében a legnagyobb mértékű a számított töménységnövekedés. A Tisza középső szakszán a mellékvizek egymástól számottevő távolságban ömlenek a Tiszába (1. ábra), ezért a számított töménységnövekedés mértéke a valóságban több jellemző (pl. erKOI

k, a BOI

5, a mosószerek, az NH4-ion) esetében a Tisza öntisztulása következtében kisebb. A Tisza középső szakaszán, a vízfolyások Tiszára gyakorolt hatásának értékelése céljából - tekintettel azok kis vízhozamára és így kis szennyezés növelő hatásukra, a folyó öntisztulására - nem látszik indokoltnak mintavételi helyet kijelölni. 1.2. Tiszába történő közvetlen szennyvíz-bevezetések helyei és a szennyezőanyag terhelések arányai A Tisza középső szakaszán három település körzetében van nagymértékű, pontszerű szennyvíz-bevezetés: Kisköre, Szolnok és Martfű térségében.