Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi László: A tavi üledék felkeveredése

92 Rákóczi László lazaságától (víztartalmától) függően különböző mélységig behatolnak az üledékbe. Visszahúzáskor a rugók újra rögzítik a rudakat, pontosan abban a helyzetben, amit a besüllyedéskor elértek és az észlelő kiemelés után egyszerűen leméri a három kúpos rúd elmozdulását a kiinduló helyzettől. Egy gyakorlati táblázat közelítő százalékos értékeket ad a három behatolási mélységhez, valamint csoportosítja a mederanyagot a fenti három mederdinamikai jellemző szerint. A legnagyobb várható orbitális fenéksebesség értékét a mértékadó hullámmagasság felével egyenlő hullám-amplitúdó H

a felhasználásával számíthatjuk: TtH„ [m/s] (6) Tsh i>

ma

x ismeretében számítható a fenéken fellépő csúsztatósebesség: 11/4 [m/s]. (7) 1.5. Az üledékmozgás kezdete Migniot (1977) a függvényében adja meg grafikusan laboratóriumi állékonysági kísérleteinek eredményeit sós- és édesvízre (4. ábra). 4. ábra. A szárazanyag töménység hatása az üledék mozdíthatóságára (Migniot nyomán) Pue. 4. Влияние плотности сухого вещества на степень сдвига донных наносов (

по Мигниот

) Fig. 4. The effects of the compactness of dry material on the movability of sediment (after Migniot) Bild 4. Wirkung der Trockenstoff-Konzentration auf die Bewegbarkeit des Sediments (nach Migniot) Tájékoztatásul megemlítjük, högy az igen lágy agyagos-iszapos üledék szárazanyagtöménysége 100-150 kg/m

3 körül van a víz-üledék határfelületén. Ez a „lutya" ugyan majdnem folyadék, azonban töménysége mégis két nagyságrenddel haladja meg a lebegtetett hordalékét a fenék közelében is (1-3 kg/m

3). Ellentétben tehát a fel-felbukkanó tévhittel, ez az 1-2 mm szintkülönbségen belül bekövetkező két nagyságrendnyi töménységnövekedés lehetőséget ad a víz-üledék elhatárolására még a leghígabb „lutya" esetén is. Igaz, hogy ennek a határfelületnek magassági helyzete csak egy külön erre a célra készített, de egyszerű elektro-optikai műszerrel határozható meg (Rákóczi 1981).