Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Csizmadia Károly: A vízrendezés és fejlesztés az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén

78 Csizmadia Károly A gyakori belvízi elöntések és az ellenük való védekezés során tünt ki, hogy az illetékes megyék nem is rendelkeztek egységes és a belvízmentesítést a jelenben és a távlatokban szolgáló komplex tervvel. A megfelelő műszaki tervek elkészítése érdekében az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 1976-ban úgy határozott, hogy az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságot kéri fel - az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával - Csongrád megye vízrendezés-fejlesztési elgondolásainak kidolgozására. A vonatkozó tervezet elkészítését követően sor került azután az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén érdekelt további megyék belvízvédelmi távlati terveinek elkészítésére és összehangolására is, és 1978-ban már a teljes működési területünkre (8455 km

2) rendelkezésre álltak az összehangolt koncepciók. 1. Csongrád megye vízrendezés-fejlesztése A vízügyi igazgatóság által kidolgozott alapelvek szerint a főművek fejlesztésével egyidejűen kerül sor a társulati és üzemi kezelésű, valamint a lakott helységek belterületén végrehajtandó belvízi művi fejlesztésre, a meliorációs feladatok megoldására, összhangban a vízhasznosítási és környezetvédelmi teendőkkel. A fejlesztés műszaki alapelvei tehát a vízgyűjtő szemlélet alapján a vízrendezés összes kérdésében igyekeznek megoldást találni, úgy, hogy a kapcsolódó vízügyi kérdéseket - a víztározást, vagy a vízhasznosítás kérdéseit - is előbbre vigyék. A fejlesztés érinti a vízügyi igazgatóságnak mind a 16 belvízrendszerét (ezek közül 10 érinti Csongrád megyét) és foglalkozik a területen lévő 59 település belterületi vízrendezési kérdéseivel is. A koncepció-terv általános elgondolásait a következőkben lehet összefoglalni: - A belvízrendszereket a jövőben olyan mértékben szükséges fejleszteni, hogy az átlagosan 10 évenkénti egy ízben előforduló téli-tavaszi belvizek 12 nap alatt legyenek elvezethetők. Ez a kiépítés a hasonló gyakoriságú nyári esők belvizeit 3-4 nap alatt tudná eltávolítani. Számításba kell venni azonban azt is, hogy a bizonyos mértékig megoldott belvízrendezés az elvezetési igény további növekedési szükségletet is előidézhet. - Csongrád megyében a talajvíz magassága és a fakadóvizek mennyisége is meghatározó tényezője a belvíz elvezetésének. Mindkét tényező összefügg a Tisza és a Maros mindenkori vízállásaival, mert mind a magas talajvíz, mind a töltések menti fakadóvíz az árvízszintek és a lefolyó vízmennyiségek függvénye. - A lefolyó belvízhozamok csökkentése érdekében kívánatos a csapadékvizeknek övgátas visszatartása az erre alkalmas, elsősorban legelő hasznosítású, helyeken. - A belvízrendszerek fejlesztésére rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat egy-egy belvízrendszer vagy önálló öblözet hatékonyabb fejlesztésére szükséges koncentrálni, mert ezáltal elkerülhető, hogy egy-egy rendszeren belül szűk keresztmetszetek korlátozzák a már megteremtett torkolati teljesítőképességet. - A belvízrendszerek teljesítőképességét átlagosan az 1976. évi érték kétszeresére, tehát 0,032 m

3/s • km

2-re kell növelni. Ez a szivattyútelepek torkolati kapacitásának 26 m

3/s-mal, a tározótérfogatoknak pedig 13 millió m

3-rel való emelésével jár. - Az üzemeken belül a műszaki és agronómiai beavatkozásokat együttesen célszerű alkalmazni (komplex melioráció) Csongrád megyében kb. 2400 km

2-en. A vízügyi igazgatóság kezelésében lévő belvízi főcsatornák mintegy 300 km hosszon igényelnek bővítést és műtárgycserét, 50 km hosszon pedig új csatornák létesítése szükséges. Az üzemkö-