Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Csizmadia Károly: A vízrendezés és fejlesztés az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság területén

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 1. füzet A VÍZRENDEZÉS ÉS FEJLESZTÉSE AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN 1 CSIZMADIA KÁROLY 2 A Tisza-völgy múlt századbeli árvízmentesítése Magyarország területének mintegy egyötödén biztosította a mezőgazdasági termelést, a közlekedést, az ipar telepítését, valamint a lakosság megélhetését, Az árvízvédelmi töltések összefüggő rendszere azon­ban megakadályozta az árvíztől mentesített területekre kerülő vizek természetes elvezeté­sét, s az elhárított árvízveszedelmek helyén megteremtette a belvizek elvezetésének problé­máit. A Tisza völgye - ezen belül is Csongrád megye területe - hazánk legmélyebb pontjait foglalja magába. A csapadék- és olvadékvizek ebbe a mélyedésbe törekszenek, és rend­szerint csak szivattyús átemelés után távolíthatók el valamelyik fő folyóba, végül a Tiszába. A mély, sík terület a vizek vezetését nehezíti, hiszen egyrészt csekély a terep esése, másrészt ezeken a mély és sík területeken a talajvíz átlagos magassága meglehető­sen közel helyezkedik el a terep szintjéhez. 1. A jellemző belvízkárok Belvízproblémák - tág értelmezéssel - leginkább a tél végi, valamint a kora nyári csapadékos időszakokban keletkeznek. Ritkábbak az őszi belvizek. A tél befejeztével a gyors hóolvadás nyomán gyűlhet össze sok víz. A belvizek mennyiségét növelheti az esetleges talajfagy, a hóolvadással együtt járó nagyobb mennyi­ségű meleg eső, és nem kis mértékben az a körülmény is, ha a talaj hézagai az előzetes vízterhelések nyomán vízzel telítődhetnek. A felsorolt körülmények kedvezőtlen összeta­lálkozása legutoljára 1966-ban (kisebb mértékben 1967-ben és 1978-ban) okozott rendkí­vüli méretű belvízi elöntéseket az egész Alföldön, főként azonban Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében (1. ábra). A kora nyári-rendkívüli csapadékok által okozott belvízkárokra az 1974. és 1975. év júniusának vége mutatott példákat. Hazánkban a június az egyik legcsapadékosabb hónap. Ilyenkor nem ritkák a rövid, nagy intenzitású záporok. Ha ezek belvízrendezet­len, növénnyel borított, aratás előtti mezőgazdasági táblákra hullanak, a növény víztűrő­képességének időtartamát jóval meghaladó ideig tározódhatnak, és nagy kiterjedésben okozhatnak így növénykárokat. Az őszi belvizek veszélyességének foka ugyan kisebb, mint a tél végieké vagy a kora nyáriaké, de közvetve ezek is veszélyeztethetik a következő év mezőgazdasági termését. 1 A kézirat érkezett: 1986. IV. 28. 2 Csizmadia Károly oki. mérnök, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATV VÍZIG, Szeged) osztályve­zetője.

Next

/
Thumbnails
Contents