Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
656 Nemes Gerzson A harmadik: Bedekovich a közgyűlés és a nádor előtt igazolta a mérnöki állás betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati felkészültségét. Bedekovich nem nevezte meg iskolájának nevét, sem helyét, feltételezhető, hogy a földmérnöki munkaköréhez szükséges szakmai ismereteit, mint mérnökgyakornok, valamelyik korabeli, nevezetes geometra mellett sajátította el. Ez a 18. század második felében bevett szokás volt. Erre a Jászságban is lehetőség adódott. Talán a Szencen elsők között végző Szalkay Gábor geometra (Fodor 1957) mellett volt mérnökgyakornok, a Zagyva-Tarna mocsaraiban végzett munkájában. A kamarai mérnöki képesítéshez matematikából, geometriából, földmérésből, vízépítésből. térképszerkesztésből, rajzolásból megkövetelt elméleti ismereteket pedig a Budai Universitás bölcsészeti előadásain tanulta és ott vizsgázott (Károlyi 1960). Ezért írta Bedekovich joggal, képesítése értékének tudatában, 1779-ben, a pusztakürti uradalom árvízi helyzetéről készített két helyszínrajzának feliratában : „ Accurat Delineatio ... facta per Laurent. Bedekovich in Regia Universitate Budae approbatum et Inclytorum Districtuum Jazygum et Cumanorum Jur. Ord. Geomtram in 8 b n 1779. Anno" (SzML 1779/c). Ugyanez olvasható az egri Dobicz, Kalló és Cziffra vízimalmok mappájában: „Opera Laurentii Bedekovich in Regia Universitate Budae approbati Geometrae". Ezt a felvételt 1803-ban készítette (HML 1803). Az egri érsek pusztakürti uradalma és Jászladány község között 1777-ben keletkezett vízpanaszok, vádaskodások ügyével a helytartótanács is foglalkozott. 1781-ben Kriger Sámuel matematikus mérnök a helyszíni bejárás alapján szakvéleményt adott, az évek óta húzódó peres ügyben. Az uradalmi mérnök Vály György és Bedekovich egyező szakvéleményt adott a Tisza és a Tarna árvizei által fenyegetett Kürt és Ladány helyzetéről (Nemes 1981). Bizonyos, hogy a helytartótanács elé felterjesztett térképekre nem kerülhetett illetéktelen aláírás. Mindezekből következik, hogy Bedekovich Lőrinc bizonyítottan nem volt hallgatója a szenei Collegium Oeconomicumnak, (Hrenko 1985) sem az 1782-ben alapított budai Institutum Geometricumnak. Földmérői képesítését a budai Tudományegyetem bölcsészeti előadásain szerezte. Hrenkó Pál szóbeli közlés alapján külön is megerősítette, hogy a Szencen végzettek névsorában Bedekovich Lőrinc neve nem szerepel. (A főiskola feldolgozott történetének eredeti okmányai ma a budapesti Központi Piarista Levéltárban találhatók.) A budai Egyetem megnevezése ez esetben azért megtévesztő, mert ezen a néven általában a mérnökképző Institutum Geometricumot értjük. Az előadottak után a 18. század nagynevű mérnökének eddig hiányos életrajza teljessé vált. Egyértelmű választ kaptunk az eddig tisztázatlan kérdésekre. Az életmű kutatása során jutottam hozzá Bedekovich Lőrinc aláírásához és pecsétjéhez (1. ábra). Két jász község Kara pusztára vonatkozó megállapodási okiratán látható, amely a Szolnok Megyei Levéltár munkája nyomán került elő. IRODALOM Nemes G.: Bedekovich Lőrinc a Jászkunság első vízépítő mérnöke. Vízügyi Közlemények. LXVI. évfolyam 2. fűzet. !984 Szolnok Megyei Levéltár (SzML): Jászkun Ker.i. 1779. D. Capsa 12. Fasc. 8. No. 16. 1779/a. SzML: Jászkun ker. jegyzökönyvek 1779. D. Prot. 13. Pag. 181. 182. 1779/b.
