Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Bényey Zoltán: A vízügyi jog fejlesztésének alapjai

650 Bényey Zoltán mond efelöl semmit; másrészt a nyilvánvalóan „rendszerfejlesztő" jellegű jog is bizonyulhat helytelennek és ez is avulhat (pl. a vízminőségi kárelhárítás szabályzata, vagy a radioaktív szennyezés elleni védelem szabályai), viszont a kétségkívül ad hoc igényeket kielégítő jog is beépülhet - feltehetőleg tartósan - a rendszerbe (pl. a közfeladatok költség-elhárításának leendő új elemei). E tanulmányban képviselt szemlélet szerint a valódi jogfejlesztés főbb elemei: a társadalmi viszonyok szélesebb körének a Vt-be illeszkedő, vagy azt kiegészítőlegesen fejlesztő, tehát tartós igényű és ennek megfelelően elvi alapozással előkészített olyan szabályozása, amely a vízügyi jog egységébe alrendszerként épül be, vagy annak meglévő rendszerelemeit szervesen kiegészíti, korszerűsíti. A jelenlegi vízügyi jog fejlesztésének célpontjait, szintjeit és tartalmi köreit - időbeli sorrendiség (ütemezés) és a jogszabály-elemek megjelölésének kísérlete nélkül - a következők szerint tartjuk kijelölhetőnek. Magának a Vt-nek és Vhr-nek a korszerűsítése - a körülményektől függően realizálva - két mélységben jöhet szóba : - az alapelvek, a vízügyi és vízjogi rendszer és az alapvető intézmények változatlan fenntartásával, ezek bármiféle érintése nélkül a törvény keletkezése óta - elsősorban külső államigazgatási jogban bekövetkezett jogváltozásokban (pl. a tanácstörvény, környezetvédelmi-földvédelmi törvény, stb.) megfelelő kisebb korrekciók, kiegészítések és módosítások keresztülvitele a szövegezés« ben; i alkalmasint - ám semmiképpen nem a mostani időszakban - a Vt és a Vhr teljta körű átszerkesztése, felújítása (a normaszövegek javítása, pontosítása; az intézmém szerkezetek egyértelműbb felépítése és megszerkesztése ; a törvény-szerkezet átrendezés, a mai haladottabb ismereteink szerint, stb.) - a tartalom lényegi érintése nélkül (f. azoknak a változásoknak megfelelően, amelyeket a korábbi tanulmányban elemeztünl az alapjogszabály átfogó „korszerűsítése"; - egészen szűk körben - főleg a Vhr-ben - az akut szükséghez képesti „novellizáláso (az összegyülekezett különféle módosítások bevitele addig is szükséges lehet, amíg „új' szerkesztésű vízügyi törvény készülhet; így pl. a helyi vízgazdálkodási feladatok költség áthárítása, a meder- és parthasználat újabb szempontjai). A Vt- Vhr-nek semmiféle nagyobb mérvű átalakítása vagy kiegészítése a jelen időszakban ésszerűen nem vehető számításba, nagyobb figyelmet kell szentelni a jogfejlesztési célok második csoportjának: A Vt-Vhr által megalapozott vízügyi jogrendszer továbbépítése a külön jogszabályok (alrendszerek) kiépítésével, illetőleg a meglévők további korszerűsítésével, ami a következő területeken következhet be: első helyen jönnek tekintetbe a Vt szorosabb értelemben vett ún. végrehajtási szabályai, éspedig a törvényben „külön jogszabályra" utalt kérdések rendezése, akár új jogszabályok kiadásával, akár az eddig kiadottak korszerűsítésével; vagy pedig a törvény (Vhr) által keretszerűleg átfogott területek és jogintézmények jogi-műszaki tartalmának átfogó szabályozásban való kibontása (pl. a szakágazati működés „szabályzatainak" megalkotása; a vízjogi döntési és felügyeleti, szakhatósági működés anyagi és eljárási szabályai stb.); nemkülönben fontos a Vt-n kívüli - jobbára a későbbi fejlődés eredményeként kialakult vagy jövőben kialakuló - „külön jogszabályok" továbbfejlesztése (korszerűsítése). illetőleg - az ágazati-szakmai működés tényleges szükségletetek megfelelő - megalkotása (pl. a közszolgáltatás joga).