Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Bényey Zoltán: A vízügyi jog fejlesztésének alapjai

630 Bényey Zoltán A korszerűsítésnek tehát két közvetlen célja van. Egyrészt az általános és a különös társadalmi-gazdasági alapok és a jogfejlődés követelményeinek feltárásával a vízügyi jogot hozzá kell igazítani a jelenleg létező hátteréhez és alapjaihoz, és helyre kell állítani a vízügyi viszonyoknak - az időmúlással csökkenő pontosságú - tükrözését. Meg kell teremteni a szabályozandó társadalmi viszonyok mai állapotának adekvát jogi kifejezését, tehát a korábbi eredetű jogot „fel kell hozni" a mába. - Másrészt pedig a társadalmigazdasági alapok és a jogi környezet fejlesztő tendenciáinak elemzésével és a kihívásaira figyelve, meg kell alapozni a jog ösztönző-orientáló, a jövőbe előre lendítő működését is. A korszerűsítésnek ez a két célja tulajdonképpen egy és ugyanaz, s egy lépésben is történik, csupán a mérlegelési szempontok fokozatosságát hangsúlyozza, A jelen helyzetet kifejező társadalmi-gazdasági alapok és jog tényezők valóban kiemelkedő és a jogfejlesztés számára lényeges elemeinek értékelése nagyfokú pontosságot igényel annak eldöntésénél, mi az, ami megszilárdult és életképes, tehát időszerű követelményt fejez ki, s ezért a jogot ehhez igazítani kell ; s mi az, ami bár létezik, de már nem hatásos, ezért a jognak is el kell ejtenie. Másrészt pedig a jövő felé irányító jogi elemek kialakítása nagyfokú óvatosságot kíván annak mérlegelésénél, mit kell valóban előre vivőnek tekinteni. A jogfejlesztés nem építhet futurológiai előrejelzésekre, s nem lehetnek túlságosan hosszú távú igényei sem, csak a már megérett, biztosan kialakult és ténylegesen a jövőbe ható tendenciák építhetők be a normákba, azok amelyeket erősíteni és folytatni kell, s amelyek az életviszonyok természetes menetének alakulását kísérik, legfeljebb egy lépéssel előzik azokat. Csakis az ilyen korszerűsítés eredményezheti a társadalmi-gazdasági (műszaki-szakmai, gazdasági, igazgatási és jogi) alapok időszerű s egyszersmind előre mutató követelményeinek hatékony jogi kifejezését és a jog jövőbeli helytállásának a megalapozását. Ezért a fejlesztési tendenciák mérlegelése elsőrendű fontosságú előkészítés a jogfejlesztéshez. A vízügyi jogalkalmazás hatékonysága - a jogfejlesztés másik szükségszerű ága - a közhatalmi működés megjavítását, esetenként, ha szükséges, a formális átalakítását követeli meg. A legjobb jogrendszer is holt szellemi tőke marad, ha nem érvényesül az életben, nem hat tevőlegesen a társadalmi életviszonyok alakításában, rendezésében. Ha valóban hatékony vízügyi jogot akarunk, azt hatásosan is kell alkalmazni. Ez pedig csakis a tárgyául szolgáló műszaki-gazdasági célok - a jogszabályokban preformált vízgazdálkodási akarat - konkretizált megvalósítása lehet. A jogszabályok korszerűsítésének - a fejlesztés követelményein túlmenően - bizonyos elvi alapjának, koncepciójának is kell lennie, és megfelelően kialakult metodikai elvek, módszertani megfontolások szerint kell végbemennie. Ugyanaz a társadalmi-gazdasági adottság (követelmény) is különbözőképpen értékelhető és vihető be a jogba, aszerint, hogy milyen kereteket szabunk neki, milyen irányba kívánjuk a társadalmi viszonyok megerősítését és továbbvitelét, a jogi rendezését. A kiinduló anyagi alapok sorában ezért elsőrendű fontosságúak azok, amelyek megszilárdítását és továbbfejlesztését,, vagy esetleg valamilyen célú megváltoztatását a joggal szolgálni kívánjuk, tehát a vízgazdálkodás társadalmi viszonyai és a vízügyi szakigazgatás jellege, amelyek jogáról itt szó van. Ezek természetesen maguk is az általános társadalmi-gazdasági alapok hatása alatt állanak, másrészt azonban - egy meghatározott formában - a vízügyi jog alapjaként a jogfejlesztés irányának a közvetlen meghatározói. Az ezekkel kapcsolatos elképzelések tehát a jogfejlesztés kiinduló feltételei, meghatározzák a fejlesztés tárgyát és irányát, kiindulását és céljait: a koncepcióját.