Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Papp Zoltán: A naptevékenység és az időjárás összefüggése

626 Bényey Zoltán Az előrejelzett és a valóságban belvizesnek bizonyult évsorozatok között 2, illetőleg 3 éves eltolódás van, azaz a szóban forgó belvizes évek az előrejelzésekhez viszonyítva késtek. Mindkét belvizes évsorozat a naptevékenység maximumának időszakában, a maximum évére szimmetrikusan alakult ki, ellentétben azzal a Közép-Európára, így Magyarországra vonatkozóan is általánosnak vélt törvényszerűséggel, hogy a napfoltmaximumok körül a száraz évek helyezkednek el, a minimumok körül pedig a nedvesek. Szembetűnő az évi átlagos léghőmérséklet és az évi csapadékösszegek ötéves mozgó átlagának egymáshoz viszonyított „ellenmenete" (fordított jellege) - a magasabb hőmérsékletű, kb. 14 évre terjedő időközt nagyjából 1 éves eltolódással kevésbé csapadékos, ugyancsak kb. 14 éves időszak kíséri. A 14 éves időtartam éppen a 11 éves ciklus, valamint az előrejelzett és a bekövetkezett nedves évek 2-3 éves eltolódásának összege. Az 1977-8l-es belvizes évek a hőmérséklet 5 éves mozgó átlagának (helyi) minimuma, a csapadék 5 éves mozgó átlagának és a naptevékenységnek (helyi) maximuma körül helyezkednek el. Kialakulásuk - csupán a hőmérséklet- és csapadékviszonyokat tekintve - érthető. Nem világos viszont, hogy az 1965-7l-es belvizes évsorozat miért nem az előzőhöz hasonló - sőt, szélsőségesebb - hőmérséklet- és csapadékviszonyokkal jellemezhető, az előrejelzettel nagyjából azonos időszakban állt elő. A nedves évsorozatok előrejelzésével kapcsolatos megjegyzés, hogy az 1959-es napfoltmaximum valójában 1957-ben volt, (Polgár 1966) így az újabb maximumok a számítottnál két évvel korábban - azaz 1968-ban és 1979-ben - voltak várhatók, és valóban akkor következtek be. Az 1959. évi téves napfoltmaximum helyett az 1957. évi tényleges maximummal számolva az előrejelzett és a nedvesnek bizonyult évsorozatok közötti időbeli eltolódás valószínűleg növekedett volna, mivel az előrejelzés alapjául szolgáló feltételezés szerint a nedves évek a napfoltminimumok körül, a két csúcs (napfoltmaximum) közötti időszak középső harmadában, vagy szorosan e harmad körül helyezkednek el. 4. Összefoglalás A bizonytalanságok, ellentmondások, nagyfokú szórások, a bonyolult és ugyanakkor részben csak feltételezett összefüggések (a légköri folyamatok visszacsatoló - másodlagos - mechanizmusai, a természetes és a fokozódó mesterséges eredetű szennyeződések hatásai) figyelembevételével úgy tűnik, hogy a naptevékenység 11 év körüli ciklusán alapuló időjárási tendenciák előrejelzésének reális alapja egyelőre csupán a tapasztalatokra, megfigyelésekre való hagyatkozás. A matematikai statisztikai léghőmérsékletkapcsolatok csak az esetek egy részében magyarázhatók fizikai-meteorológiai alapon. A száraz és nedves éveknek a megfigyelt, és a naptevékenység 11 éves ciklusával összefüggőnek vélt váltakozásához a hőmérsékleti idősor illeszkedik meggyőzőbben. Éves pontosságú belvíz-előrejelzés a fentiek alapján nem adható, mivel a belvizek kialakulását meghatározó fő tényezők (őszi és tavaszi csapadék, téli középhőmérséklet, hótakaróvastagság és az olvadás üteme) többnyire nem hozhatók kapcsolatba a naptevékenységgel, ill. az azt jellemző Л-indexszel. A Főid-légkör sokváltozós egyensúlyi rendszerében a Napból származó „gerjesztés" hatásainak pontosabb előrejelzése a fizikai összefüggések megbízható ismeretében, várható. Folynak a kutatások egy újabb napaktivitási index kidolgozására is (Pap 1985), amely a Nap-Föld fizikai kapcsolatainak vonatkozásában az eddigieknél meggyőzőbb eredményekre vezethet.