Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Papp Zoltán: A naptevékenység és az időjárás összefüggése

622 Bényey Zoltán az emelkedő naptevékenység időszakának. Ugyanez állapítható meg a két naptevékenységi maximum közötti periódus jelalakjáról (1. ábra). Az R-index időbeli eloszlásához hasonló eloszlást mutat az évi közép léghőmérséklet (Ö is (2. ábra). Szemléletesebb képet kapunk az ötéves mozgó átlagok szuperpozíciójából szerkesztett, egymáshoz jól illeszkedő eloszlásokból (2. ábra), amelyek szerint a magasabb hőmérsékletű évek többnyire napfoltmaximum, hűvösebbek pedig a napfoltminimum körül helyezkednek el. A hőmérsékletváltozás tendenciája meglepően hasonlít a naptevékenység intenzitásának menetére. A hőmérsékleti „amplitúdó" az éves eloszlás alapján 0,9 °C, az ötéves mozgó átlagok alapján pedig 0,4 °C. Az évi átlagos csapadékösszegek (PJ eloszlása (2. ábra) még jellegében sem követi az Ä-index eloszlását. A napfoltmaximum, ill. napfoltminimum eloszlásait, továbbá az ötéves mozgó átlagok eloszlását (2. ábra) egyidejűleg értékelve annyi tűnik jellemzőnek, hogy a naptevékenység minimumának évében és a fokozódó naptevékenység időszakának első felében - azaz összesen mintegy 3 éven át - nagyobb éves csapadékösszegek a jellemzők (nedves évek), míg a legkisebb éves csapadékösszegek a csökkenő naptevékenység szakaszának középső felében és a naptevékenységi maximum körül alakulnak ki. Az amplitúdó az ötéves mozgó átlagok alapján nem több. mint 40 mm/a, az éves adatok alapján pedig legfeljebb 110 mm/a. Az időtartamok kettős szuperpozícióját (a napfoltmaximum, illetőleg a napfoltminimum éveit tekintve kulcséveknek), és együttes értékelését a következők indokolják : A vizsgált időszakban a naptevékenység periódushossza maximumtól maximumig 9-12 év, minimumtól minimumig 10-12 év között változott. Ezért nem azonos pl. a léghőmérséklet éves átlaga + 3 évének a napfoltmaximumok eloszlásából kapott értéke a napfoltminimumok eloszlásának a - 4 jelű évére vonatkozó értékével (2. ábra), habár a naptevékenységi cikluson belül azonos fázishelyzetben lévő évről van szó. Az extraterresztrikus hatás „nyomai" az időjárási elemekben elsősorban a generáló jel szélső értékei körül várhatók. Következésképpen a fokozott naptevékenység időszakáról a napfoltmaximumok, a kevésbé intenzív intervallumról pedig a napfoltminimumok eloszlásai adnak pontosabb információt. Az éves átlagos léghőmérséklet és az éves csapadékösszegek eloszlásának (2. ábra) jellegéből és összevetéséből a következők állapíthatók meg: - Az éves átlagos léghőmérséklet-eloszlás megerősíti annak feltételezését, hogy a melegebb évek általában a napfoltmaximum, a hűvösebbek pedig a napfoltminimum körül alakulnak ki. Ez a tény - bizonyos fokig - önmagában is magyarázza azt a tapasztalatot, amely szerint a nedves (belvizes) évek többnyire a napfoltminimumok körül fordulnak elő. - Az éves csapadékösszegek eloszlásánál figyelemre méltó, hogy az átlag feletti csapadékösszegek a naptevékenységi minimum évével kezdődő kb. 3 éves időszakban jellemzők, a legkisebb csapadékok pedig részben a naptevékenységi maximum évével induló, kb. 2 éves időszakban jelentkeznek. - Az éves átlagos léghőmérséklet - és az éves csapadékösszeg-eloszlás szélső értékei egyidejűleg a naptevékenységi minimum évével kezdődő, nagyjából 3 éves időszakban mutatkoznak. Nem értelmezhető a nedves évsorozat(ok)nak - a tapasztalat szerint - a naptevékenységi minimumévét megelőző szakasza. A 3. ábrán felraktuk az évi átlagos léghőmérséklet és az évi csapadékösszegek ötéves mozgó átlagait, valamint a nedvesnek bizonyult