Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Fejér László: Beszédes József maga által leírt élete

Beszédes József maga által leirt élete 617 7 Schmidt János György (1765-1837), hosszú időn át a Mérnöki Intézet geometria és vízépitéstan professzora. 8 Mitterpacher Lajos (1734-1815), a pesti egyetemen a természetrajz, a mezőgazdaságtan és a fizikai földrajz professzora. 9 Schedius Lajos (1768-1847), a pesti egyetem bölcsészeti karának dékánja. 1

0 Báró Podmaniczky József (1755-1823), Bács-Bodrog vármegye főispánja, I. Ferenc által a Sárvíz-szabályozás végrehajtására kinevezett királyi biztos. 1

1 A Fejér-, Tolna-, Somogy vármegyékben egymással összefüggő vízrendszert alkotó SárvízKapos-Sió szabályozásának eszméje már a 18. század második felében kézzelfogható terveket (Krieger Sámuel és Böhm Ferenc) eredményezett, de a megkezdett munkálatok nem vezettek eredményre. Az 1810-ben - az országban elsőként - alakuló Sárvizi Társulat összefogva az érdekeltek anyagi erejét sikerre vitte a mocsarak lecsapolásának ügyét. 1

2 Saátor Dániel (7-1817), vízmérnök, az 1800-as évek elején a Béga-csatorna igazgatójaként működött, innen hivta őt Podmaniczky József a Sárvíz lecsapolási munkálataihoz. 1

3 Gróf Zichy Ferenc (1774-1861). Bihar vármegye főispánja, a Sárviz-Sió-Kapos-szabályozás királyi biztosa. 1

4 Az állami vízimunkálatokért is felelős Vizi és Építészeti Főigazgatóság vezetője volt az 1810-es években. 1

5 A „vízfélreszorítási" rendszer azon alapult, hogy az eredeti patak- vagy folyómedret a rátelepített vízimalmoktól megszabadítva az elmocsarasodott terület belvizeinek levezetésére használta (ez volt az ún. fenékcsatorna), míg a környező nagyesésű mellékvölgyek vizeinek felfogására oldalcsatornát létesített (ez volt az övcsatorna), s a malmokat ezen helyezte el. 1

6 A „vizerőveli dolgoztatás" lényege abban állt, hogy Beszédes a szűk méretű mesterséges vezérárok további kimélyítését a folyóvíz saját erejére bízta. Előrelátó tervezés esetén így igen jelentős földmunka elvégzését lehetett megtakaritani. 1

7 Böhm Ferenc (17327-1789). jeles, külhonból származott vízmérnök, aki a Sárvíz lecsapolási terveinek elkészítésével és a tatai mocsarak lecsapolásával végzett kiemelkedő munkát. 1

8 Ma a csehországi Budcjovice városa. l

e Kis József (1748-1812), fivérével Kis Gáborral együtt a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenccsatorna tervezői és építői. 2

0 Segner András (1704-1777), neves természettudós, a reakciós turbina ősének a Segner-kerék működési elvének felfedezője. 2

1 Packh János (1795-1839), az esztergomi bazilika építésze, a Magyarországon először használt üreges tégla építési tapasztalatairól írott könyvét Beszédes kivonatosan ismertette. (Beszédes kéziratát az MTA őrzi.) 2

2 Csaplovics Lőrinc (1778-1853), nagylelkű adományával Árva vármegye könyvtárának alapjait vetette meg. A névelírás valószínűleg a kézirat másolójától származik. 2

3 Báró Vécsey Miklós (1789-1854), Szatmár vármegyének 17 éven át volt főispánja. Beszédes Duna-Tisza-csatorna tervének jeles pártfogója, s a csatorna megvalósítására alakult társaság vezetője. • # * Память о инженере Йожефе Беседеш ФЕЙ ЕР Лас ло, дипл. инженер Венгерская техническая общественность отметила в 1987 г. 200 легис со дня рождения выдающегося инженера-гидротехника эпохи реформ. Йожефа Беседеш. Этот юбилей помог заново раскрыть личность Йожефа Беседеш. Городской совет в Дунафёльдвар реконструировал надгробье, памятник инженеру (рис. 1 ) и планирует возведение памятника, скульптурной композиции на прибрежной аллее города (рис. 2). Автором в архиве Венгерского Музея