Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Bardóczy Lajos: A vízlengés vizsgálatának alapjai vízellátási távvezetékekben

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 4. füzet A VÍZLENGÉS VIZSGÁLATÁNAK ALAPJAI VÍZELLÁTÁSI TÁVVEZETÉKEKBEN

1 BARDÓCZY LAJOS

2 Hazánkban a vízellátás mindinkább olyan irányban fejlődik, hogy regionális vízműrendszerek, főként nagy méretű és hosszúságú távvezetékek kiépítése válik szükségessé. Ennek eredményeként mindinkább előtérbe kerül a vízlengések okozta hatások vizsgálatának szükségessége. Vízlengés keletkezik, amikor a távvezetékben áramló vizet (általánosságban áramló folyadékot) folyamatos mozgásában valamilyen hatás megzavarja. Ilyenek: tolózár nyitása vagy zárása, szivattyú indítás-leállás, visszacsapószelepek és egyéb szabályozó elemek mozgatása. 1. A vízlengési jelenség A vízlengési jelenségben közreműködő két legfontosabb elem az áramló víz (folyadék) és annak keretét biztosító vezeték. Ennek a kettőnek a rugalmas alakváltozása hozza létre a lengés jelenséget (az oszcillációt) a csővezeték és víz rugalmas összehúzódása, illetve kitágulása révén, amely a csőben jelenlévő vízben hosszanti irányú nyomáslengéseket eredményez. A vezetékben áramló víznek, a tolózár zárásával kezdődő, hosszanti irányú lengése sok tekintetben hasonló a vonatszerelvény ütközés hatására létrejövő hosszirányú „harmonikaszerű" mozgásához. A két mozgás közötti hasonlóságot az I. táblázatban foglaltuk össze. Vízlcngés cs sugár működése Ütem A vasúti rugók működése A vízlengés jelensége A szerelvény haladási ill. a víz áramlási iránya A rugók működési ill. a vízlengés iránya I. Összenyomódás Sűrűsödés Előre (homlokütköző ill. a tolózár felé) Hátra II. Fellazulás Fellazulás Hátra Előre III. Megnyúlás Ritkulás Hátra Hátra IV. Fellazulás Fellazulás Előre Előre 1 A kézirat érkezett: 1987. V. 24. 2 Bardóczy Lajos oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Vállalat (VÍZITERV. Budapest) szaktanácsadó irányító tervezője.