Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Führer Ernő: Lombos és fenyőállományok hatása a hó felhalmozódására és olvadására

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 4. füzet LOMBOS- ÉS FENYŐÁLLOMÁNYOK HATÁSA A HÓ FELHALMOZÓDÁSÁRA ÉS OLVADÁSÁRA

1 DR. FÜHRER ERNŐ

2 Magyarországon a tengerszint feletti magasságtól függően az éves csapadék 1035%-a hó alakjában hullik. A hótakaróban tárolt vízkészlet különösen domb- és hegyvidékeinken alapvetően befolyásolja az adott terület vízháztartását. Tudjuk, hogy az éves lefolyás nagysága, időbeli eloszlása és minősége, valamint a talajvízkészletek újraképződése Magyarország természetföldrajzi viszonyai mellett elsősorban a téli csapadék nagyságától függ. A hóból származó vízkészletek előrejelzése ezért rendkívül fontos és ehhez ma már nem nélkülözhetünk olyan megfigyeléseket, melyek a hótakaró felhalmozódását és olvadását befolyásoló tényezők hatását kutatják. A hótakaró felhalmozódását, időbeli változását és olvadását a földrajzi és klimatikus tényezőkön kívül elsősorban a vegetáció befolyásolja. E vonatkozásban különösen az erdő játszik fontos szerepet magas intercepció-értéke (a csapadék 20-25%-a) miatt és ezáltal meghatározza a vízgyűjtő, tágabb értelemben a táj vízháztartását. A hótakaró nemcsak egy táj vízháztartása szempontjából fontos, hanem döntő termőhelyi tényező a növényzet, az erdő számára is. A hótakaró megakadályozza a termőtalaj átfagyását, ezzel elősegíti a hóolvadék fokozatosan történő talajba szivárgását. A kedvező talajhőmérséklet és vízellátottság pedig alapvetően megszabja a fák életfolyamatainak megindulását és a fák további növekedését. Ezen túlmenően az erdős területeken végzett hómérések értékes információkat nyújthatnak az erdővédelem (hótörés, hónyomás), az üdülés (téli sportok) és a közlekedés (hó okozta forgalmi akadályok) számára is. A kérdéssel kapcsolatos ilyen irányú ismereteinknek hazai megfigyelésekkel történő alátámasztása és bővítése érdekében a Soproni-hegységben 1980-84 között, 4 télen keresztül hetenként kétszeri alkalommal rendszeres hóméréseket végeztünk azonos környezeti körülmények között lévő, többé-kevésbé megegyező korú (80-90 év), eltérő fafajú elegyetlen állományokban, erdei tisztáson (a terület <0,001 km

2) és szabad területen (a terület >0,1 km

2). 1. A vizsgálati terület és faállományok jellemzése A megfigyelés céljára a Soproni-hegységben található ún. Nagyfüzest (Sopron 105ös erdőtag) választottuk ki, ahol az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Erdőművelési Tanszéke több különböző fafajú parcellán fatermési kísérleteket végez. 1 A kézirat érkezett: 1987. IV. 3. 2 Dr. Führer Ernő oki. erdőmérnök, az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tudományos osztályvezetője, Alpokaljai Kísérleti Állomás (Sopron).