Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

4. füzet - Bakonyi Péter: A jégtorlaszképződés numerikus modellezése

554 Bakonyi Péter Körülbelül a 30. óránál a jégtorlaszképződést jégmezőképződés váltja fel. Ez ismételt vízhozam- és vízszintcsökkenéseket okoz az alsó szakaszon, mert a viszonylag gyorsan (kb. 25 km/d sebességgel) felépülő jégmező hosszú folyószakaszon megemeli a vízszinteket és az így tározott vízmennyiséggel kevesebb folyhat le. Az 5. ábrán jól látható a jégmező felső élének gyors mozgása. 5. ábra. A jégmező felső élének felépülése Рис. 5. Развитие верхней границы ледяного покрова Fig. 5. Development of the upper edge of an ice-field Bild 5. Aufbau der oberen Kante des Eisfeldes A továbbiakban a modellt olyan feltételrendszerrel célszerű kiegészíteni, amely alapján a program automatikusan meg tudja határozni a jégtorlaszveszélyes helyeket, és ha kell, egyszerre több torlaszképződést is figyelemmel tud kísérni. További megoldandó problémát jelent a meteorológiai tényezők, elsősorban a hőmérséklet és a szél hatásának figyelembe vétele is, mert ezek a 100^200 órás szimulált időszak alatt jelentősen megváltozhatnak. Alluviális vízfolyásokban további feltételt jelent a jégtorlasz alatt tapasztalható mederkimélyülés. IRODALOM Ashton, G. (editor): River and lake ice engineering. Water Resources Publications. Littleton, Colorado 1986. Betlaos. S

.: River ice jams: theory, case studies and applications. Canada Centre for Inland Waters, Burlington 1982. Cimge. J. A. Holly. F. M. Verwey. A.: Practical aspects of computational river hydraulics. Pitman, Boston 1980. Kozák M.: A szabad felszínű nem permanens vízmozgások számítása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. Mayer /.. A jégtorlaszok kialakulásának hidraulikai vizsgálata. Kandidátusi értekezés, Budapest 1986. Starosotszky Ö A jég a vízépítésben. VITUKI Tanulmányok és Kutatási Eredmények 27. sz. Budapest 1969. Starosolszky Ö. : Ice and river engineering. (Chapter 5 in Developments in Hydraulic Engineering 3 edited by P. Nóvák). Elsevier. London 1985. * * *