Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Mayer István: A jégtorlaszok kialakulásának hidraulikai vizsgálata
542 Mayer István Az összefüggésben a-a vízfolyás „hidraulikai szélességének" értelmezésére bevezetett tényező ; В - a folyó szélessége [m] ; - a Rankine-féle tényező, amely lehet egynél nagyobb, vagy kisebb aszerint, hogy a jégtáblák feszültségállapota aktív vagy semleges; Ф - a jég súrlódási tényezője; - az egységnyi szélességre ható hidrodinamikus erő [N/m] ; r - a vízfolyás csúsztató feszültsége [N/m 2] ; f 2 - a jégtakaró súlyának esésirányú összetevője a jég és a víz határfelületének egységnyi területén [N/m 2] ; с - a jég és a partok közötti kohéziós erő, egységnyi felületen [N/m 2]. A (28) összefüggés pozitív értékénél a vízfolyás jégtakaróképződés szempontjából szélesnek, negatív értékénél szűknek minősül. A (28) összefüggésből az is látható, hogy ugyanazon folyó különböző hidraulikai feltételek mellett lehet egyszer hidraulikailag széles, máskor hidraulikailag szűk. A Duna és a Tisza méretű folyók a szokásos vízsebességek, jégérdességek és jégvastagságok esetén hidraulikailag szélesek. Hidraulikailag szűknek - ugyancsak szokásos feltételekkel - néhány méter, legfeljebb néhány tíz méter széles folyók tekinthetők. Q VH V Qv 2.5. Belső összeroppanással épülő torlasz egyensúlyi vastagsága A belső összeroppanással épülő torlasz egyensúlyi vastagságát akkor éri el, amikor a jégmezőben ébredő belső erők, valamint a partok mentén ébredő támaszerő már elegendő az áramlásból származó hidrodinamikus erő ellensúlyozására ( Michel 1965, Pariset-Hausser-Gagnon 1966). A belső összeroppanással épülő torlasz egyensúlyi vastagságának meghatározására az általuk bevezetett számítási módszer javasolható. A t, torlaszvastagság értékét a ( 2c Bv 2 aQ: \ Bv a A + t\ 2 (29) \Q vgK 3H 2 Q vK 3C H J K 3C H másodfokú egyenlet megoldása adja. ft Az összefüggésben K 3 = K lK 1 tg Ф. melyben K t = —, ahol f, - az egységnyi Ja hosszra eső keresztirányú erő, és f a - az egységnyi szélességre eső normális irányú eredő nyomóerő folyásirányban a jégtakaróban; В - a folyó szélessége; v a Á - a torlasz alatti áramlás átlagsebessége ; R - a folyó hidraulikus sugara és С - a Chézy-féle sebességi tényező. 2.6. Aláfordulással épülő torlasz egyensúlyi vastagsága Az aláfordulással épülő torlasz egyensúlyi vastagságát akkor éri el, amikor a (27) összefüggéssel meghatározott Fr cr | ^ érték - a torlaszvastagság növekedése révén egyenlővé válik a felvízi Froude-szám értékével. Az ennél nagyobb Fr cr | д értékek esetén a torlasz vastagsága tovább nem növekszik, az aláfordult táblák a jégmező alatt leúsznak. A Fr= Fr t feltétel egyben kijelöli az aláfordulással épülő torlaszok egyensúlyi vastagságát is (10. ábra). Ekkor ugyanis Fr 2 = Fr 2
