Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
4. füzet - Pálfai Imre: Aszályos évek Magyarországon
516 Pálfai Imre ben volt, melyet a rangsorban az 1904. évi, majd az 1935. évi aszály követ. További nagyon aszályos évek a korrigált aszályossági index szerinti sorrendben: 1923, 1911, 1950, 1917, 1921 és 1983. A PAl~í 5,2-vei jellemezhető években a A: j-gyei és a k 2-x :e\ való korrigálás eredményeként az index alapértékénél általában nagyobb értéket kaptunk (legnagyobb arányú a növekedés 191 l-ben, 1923-ban és 1952-ben), de néhány esetben kisebbet. Az aszályhatás mérséklődése legszembetűnőbb 1971-ben, amikor - főként a rendkívül magas talaj vízállás következtében országos aszályról nem is igen lehet beszélni. A 3. ábrából kiderül, hogy az aszály mértékének változását döntöen a csapadékviszonyok változása határozza meg, de a hőmérséklet szerepe is számottevő. A magas léghőmérséklet különösen sokat súlyosbított a szárazságon 1934-ben, 1946-ban Civ vin = 19,8 °C!), 1947-ben, 1950-ben és 1952-ben. Más aszályos években viszont az alacsonyabb hőmérséklet mérséklőleg hatott (pl. 1922-ben, 1923-ban, 1962-ben, 1976ban és 1984-ben). Az adatok tanúsága szerint elég gyakori (a vizsgált időszakban tízszer fordult elő), hogy az aszályos évet újabb aszályos év követi. Három egymás utáni aszályos év azonban csak két alkalommal fordult elő (1921-1923 és 1930-1932), ennél hosszabb megszakítás nélküli aszályos évsorozat pedig egyszer sem. Egy-két megszakítással viszont 7-8 éves aszályos évcsoportok is kimutathatók. A leghosszabb ilyen „periódus" az 1928-1935 közötti. A legsúlyosabb tavaszi aszály 7965-ban, a legsúlyosabb őszi aszály /947-ben alakult ki. Különleges esztendő volt 1917, amikor tavaszi, nyári és őszi aszály is sújtotta az országot. Az országos aszálytól mentes időszakok közül az 1936-1942, az 1953-1960 és az 1977-1982 közötti a leghosszabb. Az aszálymentes év (PAI< 5,2) azonban nem jelenti azt, hogy ekkor sehol nem volt aszály, csupán azt, hogy az aszály nem volt országos méretű. Jelentős helyi, regionális aszály alakult ki például 1945-Ъеп a Kisalföldön, 795S-ban és 7960-ban az Alsó-Tisza vidékén, 1986-Ъш Budapest környékén és a KözépTisza vidékén. 3.2. A Tisza kisvízhozamai Jelen munka keretében nem szándékunk részletesen vizsgálni a folyók kisvízhozamát, de ha az aszályról beszélünk, legalább röviden foglalkoznunk kell ezzel a kifejezetten hidrológiai kérdéssel is. A 4. ábrán - a vízrajzi évkönyvek adatai és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mérései alapján - bemutatjuk a Tisza szegedi szelvényére vonatkozó, évenkénti kisvízhozamok (KQ) idősorát 1901-től 1986-ig. Külön tüntettük fel a nyári (június-augusztusi) időszak legkisebb vízhozamainak idősorát. Az évenkénti legkisebb vízhozamok rendszerint ősszel alakulnak ki, de többször előfordult (éppen az országos aszályok éveiben), hogy az évi legkisebb vízhozam már a nyár (június-augusztus) folyamán előállt. A 3. és a 4. ábra egyszerű összehasonlításával meggyőződhetünk arról, hogy a leginkább aszályos években a Tisza szegedi szelvényében - néhány kivételes évtől eltekintve - rendkívül csekély nyári vízhozamok alakultak ki. A folyó vízhozama 1904, 1946, 1952 és 1986 nyarán kb. 100 m 3/s-ra csökkent le. Nagyon kicsi nyári vízhozama volt a Tiszának a következő években is: 1905, 1917, 1921, 1923, 1928, 1930, 1935, 1947, 1961 és 1963. Egyébként Szegeden a vízhozammérések kezdete, vagyis a múlt század vége óta előfordult legkisebb vízhozam (LKQ) 95,5 m 3/s volt, 1946 októberében.
