Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Licskó István-Zotter Katalin: Savas csapadék befolyásolta felszíni vizek tisztítási technológiájának módosítása

50 Licskó /. és Zotter К. egyes hegyvidéki tározóknál a vízgyűjtőről bemosódó lignin- és humin-anyagok, a kis pufferkapacitás okoz nehézséget a vízkezelés során. A Csórréti-tározó esetében a lebegőanyag-koncentráció viszonylag kicsi 10 g/m

3, ugyanakkor a kedvező hőmérsékleti és fényviszonyok, a megfelelő tápanyag-ellátottság algaprodukciót tesz lehetővé. 1978-ban a vízmű a hagyományos derítés + homokszürés technológiával kezdett működni. A nem megfelelő derítőszer bekeverés különösen alacsony vízhőmérséklet esetén nem kedvezett a koagulációs-flokkulációs folyamatoknak. Az alumíniumsóból képződött alumínium-hidroxidok jelentős része nem ülepedett ki a derítőben, ennek következtében a derített vízben nagyobb lett a lebegőanyag-koncentráció, mint a nyers vízben. Természetesen ez nagymértékben csökkentette a homokszűrők ciklusidejét, ekkor időszakosan derítőszer adagolás nélküli üzemmódot alakítottak ki. Ennek az üzemmódnak a technológiai lépcsői a következők: előklórozás, kálium-permanganátos oxidáció, mészhidrát adagolás, homokszürés, utóklórozás. Könnyen belátható, hogy ezzel a technológiával a szervesanyag-eltávolítást nem lehet megoldani. A derítőszer-adagolás elhagyása azt eredményezte, hogy klórozás hatására a tározó vizének szerves anyagaiból trihalo-metán (THM) vegyületek képződtek. 1984ben a vízműből távozó tisztított vízben 50-70 g/m

3 • 10 "

3 THM koncentrációk és 70-100 g/m

3 • 10 ~

3 trihalo-metán képződési potenciálértékek is nagy gyakorisággal fordultak elő. A vízvezeték-hálózatban korróziós problémák jelentkeztek, tehát a mészhidrát-adagolás sem vált be. Üzemi tapasztalat, hogy a kora tavasszal, hirtelen hóolvadáskor a tározó vizének pH értéke néhány tizeddel csökken. Feltételezéseink szerint az általában néhány napig tartó pH csökkenést a tározó jegén és a vízgyűjtőn felgyülemlett savas hótömeg hirtelen megolvadása váltja ki. A problémák megoldására a vízműben technológiai módosítást kell végrehajtani, mely a víz kis pufferkapacitásának és a légköri savas terhelésnek figyelembevételével elkerülhetővé teszi a vízvezeték-hálózatban jelentkező korróziós problémákat, s egyben jó hatásfokú szervesanyag-eltávolítást biztosít. A savas terhelés és a koaguláns (alumínium-szulfát) adagolás okozta pH és lúgosság változásokat elsősorban a Csórréti-tározó vizében vizsgáltuk. A fentiekkel megegyező kísérleteket végeztünk a Balaton és a Duna vizében is. A vizsgálati eredmények összehasonlításával az volt a célunk, hogy bemutassuk a Csórréti-tározó és egyéb magyarországi felszíni vizek lényegesen eltérő „reagálását" adott savas terhelés és a szokásosnak megfelelő koaguláns (alumínium-szulfát) adagolás hatására. 4. A kísérleti eredmények értékelése 4.1. A hóolvadás okozta pH változás vizsgálata A vízműben a tavaszi hóolvadáskor rendszeresen pH csökkenés jelentkezik, ezért a tározó befagyott felszínéről és a vízgyűjtőről hómintákat vettünk. A területet a vizsgálat 3 hónapja alatt hó borította, mely mindvégig fagyott állapotban volt. A lehullott hó mennyisége 264 mm hóvízegyenértéknek megfelelő volt. A hóminták átlagos pH értéke 4, a legalacsonyabb 3,1, a legnagyobb 4,8 volt. Március végén 3 napos erős felmelegedés hatására gyors olvadás kezdődött. A tározó felületére rakódott hóból és jégből közvetlenül mintegy 3,2 • 10

4 m

3 víz került a tározóba. A 8,35 km

2-es vízgyűjtőterületről lefolyó hóolvadék közel 6,8 • 10

4 g H

+