Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 3. füzet AKUSZTIKUS MŰSZER FÖLDMÜVEK TÖRÉSÉNEK ELŐZETES JELZÉSÉRE

1 BOSZNAY MIKLÓS

2 A nagy és adatokkal jól bizonyított gátkatasztrófák mellett világszerte elég gyakoriak a kevésbé ismertetett olyan esetek, amelyek kisebb méretű különböző földműveknél (gátak, töltések, földdepóniák stb.) következnek be. Az okozott kár nemcsak elöntésben jelentkezhet, hanem szenny- és használtvíztároló tavak és lagúnák töltései esetében az elért befogadó szennyezésében is. Régi tapasztalat, hogy bizonyos szerkezetek feszültség alatt belsőleg kialakuló, hallható hangot adnak (mint pl. a cin „sírása" vagy a fa pattogása, recsegése), míg mások esetében a hangok túlesnek a hallhatóság határain s csak műszerekkel érzékelhetők. Történetileg az akusztikus észlelések a bányászatban kezdődtek kőzetomlások veszélyének időbeni felfedésére, az újabb vizsgálatok viszont már kiterjednek a fémekre, kerámiákra, műanyagokra és földmüvekre is. Ezek lényege az, hogy nagyon gyenge elektromos jeleket piezoelektromos érzékelők veszik, majd más eszközök erősítik, szűrik, számlálják és regisztrálják. Az EPA vizsgálatának célja az volt, hogy a földművek által kibocsátott, nem hallható akusztikus jeleket (AJ) valamilyen mérhető vagy regisztrálható formában alakítsák át a várható szerkezeti tönkremenetel előrejelzésére olyan módon, ami nem igényli a szerkezet lényeges megbontását. 1. Laboratóriumi vizsgálatok A vizsgálatok a jobb AJ-kibocsátó szemcsés talajokra és a jóval kiismerhetetlenebb viselkedésű kohéziós talajokra egyaránt kiterjedtek, s célkitűzésük az volt, hogy egy paraméter időbeli változtatásához megállapítsák a szerkezet válaszát. A választott paraméter a feszültség volt, a választ pedig mind alakváltozásban, mind AJ-ben mérni próbálták. Mivel mind az alakváltozás, mind az AJ összeadódó, ill. összeadható jellemző, felhasználhatók összehasonlításokra. A szemcsés talajoknál, bár a vizsgált homokfajták száma négy volt, a szemnagyságok csak a viszonylag szűk 0.20-0,45 mm tartományra korlátozódtak. Az első kísérletsorozatban a talajmintákat izosztatikus állapotba hozták hidroszta1 A kézirat érkezett: 1987. I. 16. 2 Bosznay Miklós oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Intézet (VGI, Budapest) főmunkatársa. A cikk az USA Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) egy jelentése nyomán készült.