Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

486 Majewski, W. és Baginska, M. hőkisugárzás. Az ezután következő két napon (január 6., 7.) a tározóban összegyűlt összes jég szilárdan összefagyott. A tározó felvíz felőli részén, és a Visztula felvízi szakasza mentén (az áramlási sebesség ~ 1 m/s volt) a nagy, nyílt vízfelületeknél hatalmas mennyiségű kásajég képződött. E kásajég azután a tározóba jutott és a jégtakaró alatt lerakódott. A lerakódás jelentősen növelte az áramlási ellenállást, ami a nagy vízhozammal együtt a vízszint hirtelen emelkedését idézte elő. Az első elöntés január 8-án volt a tározó középső részén a bal parton, ahol a vízszint a jégtakaróval együtt meghaladta az árvédelmi gát koronaszintjét. Ezután még 5 meghágás következett be január 9-én és 10-én felvízi irányban. A tározó bal oldalán összesen több mint 10 km

2 mezőgazdasági terület került víz alá. A különleges helyzetben lehetőség adódott helyszíni mérésekre. A terepen végzett mérések, amelyeket a Wloclawek-tározó hatásterületén mindenütt folytattunk, a duzzasztási görbékre és a jégtakaró viszonyaira is kiterjedtek. A duzzasztási görbéket lényegében a tározó mentén elhelyezett 5 vízmérő állomásnál mért adatokra alapoztuk. A jégtakaró vastagságát és összetételét a tározó 21 keresztszelvényében mértük. A 2. ábra a tározó hosszmetszetét mutatja be a keresztszelvények átlagos vízmélységével és átlagos jégvastagságával, továbbá látható négy duzzasztási görbe a különböző vízhozamok esetére (2300 m

3/s-900 m

3/s) és az ehhez tartozó vízszintek a duzzasztóműnél. A vízszint csökkentése érdekében a jégtörők csatornát kezdtek vágni, és ezt a munkát a duzzasztóműnél kezdték el felvízi irányban. A 2. ábrán a jégtörők a munkaterületét, ill. jégmentes csatorna hozzávetőleges hosszúságát is feltüntettük. A jégmentes csatorna szélessége 100-200 m volt. A 3. ábrán a jéggel borított tározó öt keresztszelvényét mutatjuk be. A jégtakaró átlagos vastagsága a duzzasztómű közelében (665,4 fkm) lévő 0,6 métertől, a tározó felső részén a 638,4 fkm-nél mért 3,5 m-ig kásajég lerakódással együtt terjedt. A 638,4 fkm-nél a jég átlagos vastagsága a kásajéggel együtt i = 3,4 m (3. ábra), a teljes keresztmetszeti területnek (A) 66%-át tette ki. AJA = 0,663 (3. ábra). A jég átlagos vastagsága és keresztmetszeti területe jelentősen változott a tározó mentén (3. ábra). 2. A duzzasztási görbe egydimenziós modellje (egyenletes jégtakaró a keresztszelvényben) A jégtakaróval borított tározó duzzasztási görbéjének kiszámítására készített modellt első megközelítésben arra a feltételezésre alapoztuk, hogy az átfolyás permanens, fokozatosan változó és a következő paraméterekkel jellemezhető. - a duzzasztómű keresztszelvényében a vízszint és vízhozam adott; - mindegyik keresztszelvényt a numerikus formában megadott meder geometria, meder érdesség (n^-Manning), jégvastagság, és a jégtakaró érdessége («,-Manning) jellemzi. Chow (1959) és Henderson (1966) számítási módszereit, a fokozatos közelítést alkalmazva, a duzzasztómű keresztszelvényből kiindulva haladunk a felvíz irányában. A keresztszelvény érdességét összetett érdességi tényező segítségével adtuk meg, ami számításba veszi a nedvesített kerületek (jég és fenék) hosszát és azoknak érdességét. A jégtakaró alatt levő áramlási keresztmetszetet a szabad felszínű áramlási keresztmetszetből számítottuk ki úgy, hogy abból levontuk a jég által elfoglalt terület 0,92-ed részét. A számítási eljárásnál a Bernoulli-egyenletet oldottuk meg a két egymás után következő keresztszelvényre, feltételezve, hogy a nyomásesés arányos az ezekben a keresztszelvényekben lévő energiavonal-esés számtani középértékével. Azt, hogy a duzzasztómű, azaz