Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

1. füzet - Licskó István-Zotter Katalin: Savas csapadék befolyásolta felszíni vizek tisztítási technológiájának módosítása

48 Licskó /. és Zotter К. következtében jelentősen megnőhet a csapadékból származó nehézfém- és tápanyagter­helés is, ami komolyan veszélyezteti a vizek minőségét. Ugyanakkor figyelmet érdemelnek az Északi-középhegység ivóvízellátás céljára léte­sített tározói. Vizük közel semleges, lúgosságuk kicsi (I. táblázat), ezért várhatóan érzékenyebbek hosszan tartó savas terhelésre. Külön figyelemmel kell kísérni e tározók érzékenységét a savas ülepedéssel szemben. Ezért vizsgáltuk a Mátra hegység tározói közül a legkisebb vízgyűjtővel rendelkező Csórréti-tározót (1. ábra) éspedig meghatá­rozva, hogy - mennyiben befolyásolja a vízgyűjtőre és a tározó felszínére hulló savas csapadék a tározott víz hidrogén-karbonát koncentrációját és pH értékét, továbbá - milyen technológiai módosítások szükségesek a magyar szabványban előírt ivóvíz biztosításához kis pufferkapacitású és savas ülepedésnek kitett tározó víz esetén. 1. A Csórréti-tározó területe A Csórréti-tározó a fiatal vukáni kőzetekből (andezit, riolit, tufa) álló Mátra hegy­ségben létesült. A hegység jellegzetessége, hogy számos forrása, ingadozó vízhozamú patakja van, nagyobb folyója azonban egy sem. Ezért a környék ivóvízellátását csak víztározással lehetett megoldani. A tározó 1973-ban létesült a Mátra neves üdülőkörzetében középmagas (800-1000 m) hegyek által körülvett völgyben, 534 m tengerszint feletti magasságban. Üzemi vízszinten 1 millió m 3 víz tározására alkalmas. Felülete 0,117 km 2, legnagyobb vízmélysége 22,5 m. A tározó vízminőségét jellemző paraméterek az 1979-1984. évek átlagában az I. táblázatban találhatóak. A vízutánpótlást a Nagy-patak és néhány kisebb forrás illetve a lehulló csapadék biztosít­ja. A tápláló patak vízhozama átlagosan 0,052 m 3/sec. A patak 8,38 km 2-es vízgyűjtőterületé­nek legmagasabb pontja 965 m. A Nagy-patak kémiai jellemzőit (1985. évi méréseink átlagérté­keit) az I. táblázatban adjuk meg. A vízgyűjtő legnagyobb részét aljnövényzet nélküli erdő (Fagus silvatica, Carpinus betulus) borítja. Az 5 cm-es avarréteg alatt vékony (5-20 cm), fakó erdei talaj található, mely az erős erózió következtében (különösen az olvadási erózió jelentős) gyakran lepusztul. Nem ritka, hogy az A és а В horizont is hiányzik. A silány talaj alatt andezit és tufa tűnik elő. A hegyvidéki éghajlatnak megfelelően a nedves völgyben az évi hőmérséklet-ingadozás mérsékelt (19,6 °C), az évi középhőmérséklet 5,8 °C. Évente átlagosan 650 mm csapadék hullik le, ennek 24,6%-a hó formájában. A hótakarós napok száma átlagosan 115 nap. A felszíni lefolyás mértéke 196 mm/a. Az uralkodó szélirány északi, észak-keleti, ami azért figyelemre méltó, mert a tározótól 25-40 km távolságra ÉK irányban ércdúsítók, olvasztók, ipari centru­mok találhatók, melyek légszennyező hatása kimutatható a tározó vizében. 2. A csapadékvíz minőségi jellemzői A csapadékvíz két leglényegesebb kémiai komponense a kén (szulfát) és a kalcium. A kén elsősorban fűtési eredetű kén-dioxidból származik, míg a kalcium főleg talaj eredetű részecskék formájában kerül a csapadékvízbe. Automata mintavevővel, hat magyarországi csapadékgyüjtő állomáson gyűjtött csapadékvíz komponensek 1977-80. évek átlagértékeit а II. táblázatban tüntettük fel (Horváth-Mészáros 1984). A savasságot elsősorban a kénsav, kisebb mértékben a salétromsav és sósav okozza.

Next

/
Thumbnails
Contents