Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Gábri Mihály: Vízügyi-mezőgazdasági tapasztalatok Kambodzsában

Vízügyi-mezőgazdasági tapasztalatok Kambodzsában 469 Az ország legnagyobb folyója a Mekong (4. ábra) Kínában ered, az Irrawaddi és Jangcse-Kiang forrása között. Hossza sorrendben tizenötödik a világon: 4023 km (A Dunáé 2842 km). Vízgyűjtőterülete 810 000 km

2 (a Dunáé 817 000 km

2). Májustól októberig magával hozza a Himalája hóolvadásainak a vizét, ami a délebbre fekvő vidékek monszunjaival megnövekedve elárasztja a sík területeket. Az árvízből csak az utak (a 385 km-nyi Phnom Penh-Thaiföld vasútvonal, és a 6500 km-nyi országút, melyből 1000 km aszfaltozott), a cölöpökre épített házak és a fák csúcsa emelkedik ki. A Mekong folyó eddigi legnagyobb vízállásait és az 1954. évi vízállásidősort Phnom Penhnél az 5. ábrán mutatjuk be. Krâchénnél (1. ábra) 1978-ban a legnagyobb árvízi hozam 78 000 m

3/s volt. m 15 10 5. ábra. A Mekong vízjárása S Рис. 5. Гидрологический режим реки Меконг Fig. 5. Water regime of the Mekong River Fig. 5. Le régime fluvial du Mékong t. It. III. IV. V. VI. VU VIII. IX. X. XI. XII

. hó Wr.l703B7\ Az ország összes tófelülete száraz időben 3000 km

2 (ami az árvizek szétterülése következtében 10 000 km

2-re növekszik). A legnagyobb tavuk a fővárostól északra elterülő édesvizű Tonlé Sap (1. ábra), melynek felülete 2450-2700 km

2. A tavat déli irányban a hasonló nevű folyó köti össze a Mekonggal. A Tonlé Sap tavat a közvetlenül tápláló folyókon kívül a Mekong árvize is eléri, részben kelet felől, részben a Tonlé Sap folyón vissza- (észak) felé folyva. Novembertől áprilisig, a száraz időszakban, a kiöntött területekről a mederbe folyik újra vissza a víz, miközben számtalan halban gazdag pocsolyát hagy maga után. A síkságot elborító víz 5 hónapon keresztül iszapot rak le, ami elsőrendű trágyázó érték az állatállománnyal gyéren rendelkező ország számára. Közben a csekély elborítású területeken a körülkerített kalitkákban vízhozzávezetés nélkül nő a rizs és megterem a zöldség és a gyümölcs is. A Tonlé Sap tó és folyó árterének talajait a 6. ábrán tüntettük fel. A Tonlé Sap folyó és a Mekong találkozása után rögtön kettéválik és a délre folyó ága közül a nyugatit Z?úw«/cnak, a keletit ismét Mekongnak nevezik (1. ábra). Az említett négy meder találkozási pontjánál a meder szélessége 2 km. A Mekongon lefelé haladva a partokon többnyire ősi állapotban levő erdőket találunk és csak egész minimális helyen van nyoma a mezőgazdasági müvelésnek. A part jellegét az egy-egy csomóban felnövő, hatalmas bambuszpálma kötegek, valamint a jellegzetes cukor- és kókuszpálma fák adják meg. A várostól 40 km-re fekvő öntözés (6. ábra) az árvizek öntözésre való felhasználása szempontjából általános megoldásnak tekinthető. A parttól távolabb eső területeken általában száraz mezőgazdasági müvelés folyik. Amikor a Mekong emelkedő árvize augusztus körül eléri a vízkivétel és a hozzá tartozó bevezető csatorna küszöbét, a zsilipet lezárják. A zsilip mögötti, a magas part védelme alatt álló nagy kiterjedésű területen megvárják míg a termények beérnek és learatnak. Aratás után. még az árvíz tartama alatt - kinyitják a 6-8 m

3/s kapacitású műtárgyat és azon keresztül a korábban művelés alatt álló területre beengedik az árvizet. Ez átfolyva a területen, elönti a mélyedéseket, lerakja a trágyázó hordalékot és a Mekonggal párhuzamosan húzódó, majd később abba bevezető természetes medreken, a Mekong árvizének levonulása után visszafolyik a főmederbe. A visszamaradt iszapot felszántják és azon gazdálkodnak.