Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Sarkkula, Juha: Tavi és parti áramlások és hidrodinamikai vízminőség modellezés Finnországban

Tavi és parti áramlások és hidrodinamikai vízminőségi modellezés Finnorsiágban 459 Az áramlásméréseket azért végeztük, hogy meghatározhassuk a folyó és szennyvíz rétegnek a tengerbe ömlő áramlási eloszlását a két lehetséges csatornában. Az egyik csatorna déli irányban halad, a másik a keleti terület felé, melyen több üdülési lehetőség van. Az áramlásmérések egy hónapos, három ponton (6. ábra) történő téli adatrögzítésből álltak (a 2 mérési pontban két sebességmérővel). A nyári évszakban az adatrögzítés időtartama egy-három hónapos volt (1. és 2. pontban három mélységben). Az áramlási sebességen és irányon túlmenően a vízhőmérsékletet és a hővezetést is 10 min időközönként feljegyezte. A regisztrálási periódusok alatt még a függőleges hőmérséklet és a vezetőképesség eloszlását is mérték. A jéggel fedett időszakban az áramlás közelítően stabil volt. A folyó középvízhozama a betorkollásnál 110 m

3/s volt (a normálisát 25%-kal meghaladva), ami meghatározta az áramképet. A folyó vize 3-5 m vastag rétegben húzódott a tengervíz fölött, miközben keveredett azzal. A szennyvíz ugyanebben a rétegben áramlott. A 2. jelű ponthoz tartozó keresztszelvényben a középvízhozam 115 m

3/s volt és az 1 jelű pontban 50 m

3/s. Ugyanakkor átlagosan 55 m

3/s-os tengervízhozamot figyeltek meg a fenék mentén az 1. pontban. A 2. pontban télen mért áramlási sebességeket és vezetőképesség mélység szerinti változását a 7. ábrán mutatjuk be. A nagymennyiségű tengervíz beáramlás a torkolatban azt eredményezi, hogy erős elkeveredés jön létre a szennyvíz-kibocsátás környezetében. A folyó- és a szennyvíz a csatornákban történő szétválasztása a vezetőképességi adatok alapján volt lehetséges. 6. ábra. A tanulmányozott terület vázlata Рис. 6. Схема района исследований Fig. 6. Sketch of the study-area Fig. 6. Esquisse de la zone étudiée