Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - Véha Jenő Endre: Vastalanítási eljárás kiterjesztése rétegvizek vízkezelésére

Vastalanítási eljárás kiterjesztése rétegvizek vízkezelésére 415 kémiai érintkező felületet, azaz minél nagyobb folyamatosan megújuló vízfelületet tudunk biztosítani. A hatásfok növelésének feltétele: a lehető legnagyobb érintkezési vízfelülethez hozzávezetett, méretezett sűrített levegő mennyiség. A szórórózsában a lyukak optimális mérete 2-4 mm átmérő és egymástól 6-12 mm távolság. A furatokban a kezelendő víz sebessége - hacsak vas és mangán eltávolítás a feladat - v

2 = 1-1,5 m/s értékű legyen. A tisztítandó vízben nemcsak vasszennyezettség van, hanem vas és mangán együttesen, akkor célszerű az /. ábra G

K helyén káliumpermanganát-adagolást is biztosítani, a G

K intervallum kisebb értékének közelében. A káliumpermanganát-adagolást legcélszerűbben úgy végezhetjük el, hogy ha a vegyszerbetáplálás helyén az üzemi nyomásnál (p

ü) mintegy 45%-kal nagyobb beporlasztási nyomást (p

b) biztosítunk. A vegyszeradagoló szivattyú technológiailag szükséges adagolási teljesítménye a 6VK = Q • G

K [m

3/h] (3) összefüggés alapján számítható, ahol G

K = 0,5-2,0 g. KMn0

4/m

3 víz vegyszeradagolással c

K pedig a 2%-os effektív KMnO

+ töménységgel vehető figyelembe. A vegyszerszükséglet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban a KMn0

4 kristályos hatóanyag helyett a kereskedelemben kapható kristályos anyagot használjuk, ezért a vegyszerszükséglet a Qk = Q • G

Kma

x [g, KMn0

4/h] összefüggéssel számítandó. 2.2. A metán eltávolítása A mélységi vizek metánmentesítésének többféle módja van. A mechanikus (stripping) műszaki megoldások egyik leghatásosabbja a permetezéses (ejtősugaras) eljárás. A metán-levegő elegy robbanási térfogatarány alsó határa c

R = 5,3 térfogatszázalék. A biztonság érdekében vezessünk be egy n = 4-szeres robbanási biztonsági tényezőt. Ezzel a robbanási térfogatarány alsó határát egy önkényes, de a biztonság felé történő eltéréssel, egy kisebb c

Rad

m = c

R/n = 1,325 térfogatszázalékkal, az ún. képzelt (megengedett) értékkel vesszük figyelembe. Ugyancsak a biztonság érdekében a víz átlagos metántartalmát is n = 4 biztonsággal számítva kapjuk a képzelt (megengedett) adn = " ' ссн

4 értéket. Példánkban az alföldi rétegvizek metántartalmát normál állapotra vonatkoztatva c

CH

< = 0,001875 m

3 metán/m

3 víz értékre vettük fel, így Ссн^п, értéke: 0,0075 m

3 metán/m

3 víz. Kérdés, hogy mennyi az a legkisebb normál állapotra vonatkoztatott levegőmennyiség (^„гХ amellyel a c

R = 5,3 térfogatszázalékos metán-levegő elegyet megkapjuk.