Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - László Ferenc-Homonnay Andrásné-Zimonyi Márta: A folyószabályozás ill. ipari kotrás hatása a partiszűrésű vízbeszerzésre

A folyószabályozás, ill. ipari kotrás hatása a partiszürésü vízbeszerzésre 405 10. ábra. Vác déli vízbázis kúljainak vízminősége Рис. 10. Качество воды в колодцах водозабора Вац-юг Fig. 10. Water quality of the welts of the Southern water base of Vác Bild 10. Wasserbeschaffenheil der Brunnen der Wasserbasis Vác Süd fordult elő. A szennyeződés észlelését követően megkezdett, ill. végrehajtott vizsgálatokból levont következtetések az alábbiak ( VITUKI 1983): - A szennyezőanyag forrás egyértelműen azonosítható volt a gyógyszeripari hulladéktároló teleppel, ahol talaj- és rétegvíz szennyezés történt. - A vízminőségi állapotfelvételekkel és a transzportfolyamatok elemzésével megállapítható volt a szennyezőanyagok eljutása az ivóvíztermelő kutakhoz. - A szétterült szennyezett talajvízcsóva közvetlenül elérte a vízbázis északi leszívási körzetét. - A felvízi részen lévő Égető-sziget keresztgáttal lezárt mellékága kis vízállásnál lefüződött holtággá alakul. A holtágba beszivárgó szennyezett talajvíz alacsony dunai vízállásnál felhalmozódik és lökésszerű árhullám esetén part menti csóvaként halad. A vízműtől délre elhelyezkedő sarkantyú áramlási holttere visszahat a déli vízbázis kútsoráig. A sarkantyú megnöveli a szennyezett csóva tartózkodási idejét a kútsor előtti mederszakaszon, így a szennyezőanyagok bejuthatnak a kútvízbe. A Vác déli vízbázisnál 1981. februárig - a vízszennyezés észleléséig naponta 14 000-16 000 m

3 ivóvizet termelt, szolgáltatott a DMRV. (1980-ban egy csáposkutat és egy ferde mederkutat helyeztek üzembe.) A vízmű hat éve nem üzemel. Felső-Gödön, a község vízellátására a Duna 1672,25-1672,4 fkm közötti partszakaszon 3 db csőkút létesült 1966-ban (2000-3000 m

3/d kapacitással). A felső-gödi vízmű (4. ábra) térségében a Duna kb. 10 m vastagságban laza folyami üledéket rakott le. Felső része homokos, illetve kavicsos homok, alsó szakasza kavics. A fedőréteg vastagsága erősen változik. A holocénkorú barna feltalaj 0,4-0,8 m vastag. A kutak építésekor a kútvizek ammóniatartalma 0,0-0,2 g/m

3, a vastartalom 0,2-0,45 g/m

3 volt. A vízben lévő vas-, mangán-, valamint ammóniatartalom az évek folyamán nagymértékben megnövekedett (ammónium 1,5-2,0 g/m

3-t is eléri, a vas 1 g/m

3-t, a mangán a 0,7 g/m

3 értéket), mivel a kútsor fölött sarkantyú építésével pangó tér keletkezett a Dunában.