Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

3. füzet - László Ferenc-Homonnay Andrásné-Zimonyi Márta: A folyószabályozás ill. ipari kotrás hatása a partiszűrésű vízbeszerzésre

402 László F., Homonnay A.-né és Zimonyi M. A 7. kút magasságában a természetes mederfenékben egy kb. négy és fél méter és egy kb. másfél méter mély iszappal feltöltődött ipari kotrás keresztmetszetét rajzolták ki a szelvényfelvétel és a mederminták adatai (8. ábra). 8. ábra. A Duna keresztszelvénye a 7. kútnál Рис. 8. Поперечный профиль р. Дунай y колоду номер 7 Fig. 8. The Danube cross-section at well 7 Bild 8. Querschnitt der Donau bei dem Brunnen Nr. 7. Az ipari kotrás árokszerűen folytatódik a 8. és 9-es kutak felé. A szemszerkezet, szervesanyag-tartalom, vas, mangán, biológiai elemzések és a baktériumszám adatai egybevágóan kirajzolták az iszap elhelyezkedését, igazolják a vas és a mangán vízadó rétegekbe hatolását, dunai szervezetek és baktériumok átengedését, vagyis a partiszürés funkciójának súlyos sérülését, hatékonyságának elégtelen voltát. A Margit-szigeti partvédömüvek része, és a partszakasz védelmének ma is fontos feltétele, hogy az egész Margit-szigetet mesterségesen osztályozott, tiszta folyamkavicsból készített rézsüvei vették körül, amelynek lábazata messze benyúlik a mederbe. Tapasztalataink szerint ez a mesterséges és a mederágat alkotó természetes kavicsréteg sérült meg az 1978 januárjában végrehajtott ipari kotrások következtében. Az ipari kotrások megkezdése után néhány héten belül az egyik Margit-szigeti csáposkút vizének bakteriológiai és hidrobiológiái állapota (élő dunai algák, Coli, Streptococcus faecalis, Pseudomonas és Clostridium) közvetlen dunai szennyezésre utalt. Határozatot hoztak az ipari kotrás beszüntetésére, de így is egy teljes hónapon keresztül történt e szakasz kotrása. Az eset óta eltelt időszak alatt a Margit-szigeti 5., 6., 7., 8. és 9. sz. kutak vizének minősége meglehetősen labilissá vált. A kotrást megelőző időszakban a kémiai, bakteriológiai és hidrobiológiái vizsgálatok tanúsága szerint mindig kifogástalan volt a vízminőség. 1978 januárjától kezdve azonban dunai alga, vas és kénbaktérium, élesztőgomba, Coli, Streptococcus és Pseudomonas szennyeződést gyakran tapasztaltak. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kotrás következtében a Margit-szigeti partiszűrés hatékonysága csökkent. A DMR V vízbázisai közül a Buki-szigeti vízmű, Vác déli vízbázis és a felső-gödi vízmű kútjai vizében tapasztaltak folyószabályozási beavatkozások, ill. ipari kotrások hatásának tulajdonítható kedvezőtlen vízminőséget.